Az "igazságügyi thrillerek" vagy akciózással fölkavart tárgyalótermi drámák tapasztalt mestere, a kilencvenes évek első számú bestseller-gyártója (alapképesítését tekintve könyvelő és jogász) újabb könyvében, ha nem is vált műfajt, de kétségívül tágítani igyekszik horizontját. Kevésbé jól nevelten: próbálja dúsítani közönségét. Egy ifjúsági regénnyel lép színre. Siessünk azonban leszögezni, műve leginkább a gyermekkorú főhős s az ő egyes szám első személyű előadásmódja miatt mondható ifjúsági regénynek, alkalmasint alig is tér el mindattól, amit a szerzőtől eddig megszokhattunk. Egy tárgyalási szakaszban tartó bűneset részesei leszünk 13 éves kalauzunk segedelmével, aki már az első lapokon megosztja velünk az ügyre vonatkozó - finoman szólva is kiforrott - gyanúját, míg a továbbiakban azt követhetjük figyelemmel, ahogy e gyanakvás bizonyítást nyer. Ide írhatnám, hogy "vagy elbukik", de felesleges - az események nem sodornak elénk gyakorlatilag semmi olyasmit, ami a végkifejletet illetően bárminő kételyt ébreszthetne bennünk, külső szemlélőkben. Az érintettek pedig végig konokul zúzzák, amit a szereposztás rájuk mért.
A mű szerkezete olyan benyomást kelt, mintha John Grisham feltalálta volna újra Veronica Marsot. Csakhogy ezúttal nem egy érettségi előtt (majd utána) álló fruska magánnyomozásait követhetjük, mint a Narancs által is nagy becsben tartott (Sötét szívek, 2010. augusztus 19.) tévészériában, hanem egy elemi iskolai munkássága végén járó fiúcska jogászkodását. A többi stimmel, az épp hogy kétszáz oldalas, egy szuszra letudható könyv pont úgy viselkedik, mint a tévészériák zöme, egy-egy epizódban Theodore megoldja iskolatársai, barátai apróbb-nagyobb bírósági ügyeit (a szülők válóperétől a szülői ház kisajátításáig), miközben a főügy halad előre az igazságszolgáltatás szigorú szabályok szerint előírt tempójában és irányába. Amennyiben tehát - mint mondott cikkünk jó okkal állította - Veronica Mars Philip Marlowe kicsinyített mása lenne, Theodore Boone nyilvánvalóan Perry Masoné. Döntő különbséget takar, ízlésbelit nyilvánvalóan, hogy Grisham ezt ki is mondja magáról - mikor főhőse természetesen ügyvédi jelenű és múltú felmenőivel feszt nevezett kalandjait nézeti a tévében (a nagyszerű Raymond Burr-rel).
De míg Veronica egy vad és beteg világban űzi az ipart, Theodore Amerika kisvárosi mennyországában: ettől lenne tán még ifjúságibb Grisham műve - de persze csak a szokott iparosmunka.
Fordította: Wertheimer Gábor. Geopen, 2010, 200 oldal, 2990 Ft
