címû regényének fõhõse amolyan pitiáner amerikai egzisztencialista. (Ne feledjük, a könyv 1958-ban íródott!) És nem csupán azért, mert Sartre és Kafka mûveit idézi prédikációiban. Sam Springer határhelyzetekben éli át az életét, és azt gondolja, az ember maga választja szabadságát. De mindez valami szerfölött kispályás, vagy mondjuk, amerikai kisvárosi egzisztencializmus. Springer változtatni akar az életén, és noha könyvelõ, ír egy regényt, amelyet - pechére! - meg is jelentetnek. Ettõl persze nem válik íróvá, legfeljebb fellengzõsebb karakterré. Ám a lényeg, hogy Springer mégis tehetséges ember valahol, aki regényt éppúgy képes írni, mint remekül könyvelni, vagy hit nélkül is mély istenhitet beszélni bárki hasába. Ráadásul veszélyes. Tehetsége az ürességbõl és az erkölcsi nihilizmusból ered, és éppen ez teszi fenyegetõvé. Egy prédikátori maszk (bármilyen álarc) felöltése nem okoz számára problémát. És az inkognitós személyiség tökéletesen mûködik - szinte fanatizálja Jacksonville néger közösségét, belerántja õket egy nagyszabású emberjogi mozgalomba, hiszen a csontja velejéig demokrata: egy nihilistának egyenértékû minden érték, azaz közömbös. De aztán túllép benne bízó gyülekezetén, frissen szerzett fekete szeretõjén is, akár egy utcán heverõ dögön. Ha mûködõképes, akkor minden eszme - minden isten - egyenértékû. Mindegy, mit választasz, a kierkegaard-i vagy-vagy vége csak egy lehet, egy másik vagy-vagy lehetõsége. Isten nincs, de fogadni létére mûködõképes üzlet. Nem krimi.
Fordította: Varga Bálint. Agave, 2010, 173 oldal, 2680 Ft
*****
