könyv - CLIVE BARKER: VÉRKÖNYVEK - SZEX, HALÁL ÉS CSILLAGFÉNY

  • Hajnal Ernõ
  • 2010. szeptember 2.

Zene

"Látom a horror jövőjét, a neve Clive Barker" - írta Stephen King 1984-ben, e kötet amerikai megjelenésekor, és aligha tévedett nagyot: Barker valódi nóvumot hozott a rémtörténet-irodalomba. Barker korai, rövidebb írásait gyűjtötte egybe a Vérkönyvek-sorozatban, melynek nyitó kötetét immár magyarul is olvashatjuk - a bevezető (keret)történet mellett még öt novellát, melyek mindegyike más-más oldalról és szemléletmódból közelíti, illetve haladja meg a horrorirodalom sajátos kliséit. Legközelebb ezekhez az első két történet áll.
"Látom a horror jövõjét, a neve Clive Barker" - írta Stephen King 1984-ben, e kötet amerikai megjelenésekor, és aligha tévedett nagyot: Barker valódi nóvumot hozott a rémtörténet-irodalomba.

Barker korai, rövidebb írásait gyûjtötte egybe a Vérkönyvek-sorozatban, melynek nyitó kötetét immár magyarul is olvashatjuk - a bevezetõ (keret)történet mellett még öt novellát, melyek mindegyike más-más oldalról és szemléletmódból közelíti, illetve haladja meg a horrorirodalom sajátos kliséit. Legközelebb ezekhez az elsõ két történet áll. Az Éjféli etetés föld alatt élõ, emberhússal táplálkozó élõholtjai és a közéjük keveredõ új mészáros története voltaképp sablonszerûnek mondható, itt még csak az jelenti az újdonságot, hogy épp a (szerencsére megmagyarázatlan módon életben maradt) New York-i városatyákat kell napra nap friss hússal ellátni. A Jack és a zargatódémon címû történetben pedig ugyan egy Faust-történet elevenedik meg, de a lehetõ legváratlanabb befejezéssel. A Disznóvér és zsaruvér a különbözõ halhatatlanság- illetve lélekátvitel-mítoszokat ötvözi a fiatalkorúak börtönének szociometriájával; a címadó darab megejtõ, szentimentális színházi történet, finoman ellenpontozva mind a vérbõ szexjelenetek, mind pedig a szellemtestek naturális leírásával, míg a záró novellában (A dombok közt a városok) a (dél)szláv hiedelmeket és a Gólem történetét olvasztja össze, és csavar a dolgon kettõt - egy meleg férfipár szemszögét is alkalmazva.

Ahogyan már ismert regényeiben, úgy e rövid sztorikban sem hazudtolja meg magát a szerzõ: ízes, igényes elbeszélõi nyelve a fordításokban sem tompul el, vakmerõ hasonlatai, dramaturgiai fordulatai kiválóan mûködnek.

Csak a magyar kiadás végtelenül buta borítóképét tudnám feledni.

Fordította: Nemes István. Lazi, 2010, 235 oldal, 2790 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.