könyv - CLIVE BARKER: VÉRKÖNYVEK - SZEX, HALÁL ÉS CSILLAGFÉNY

  • Hajnal Ernõ
  • 2010. szeptember 2.

Zene

"Látom a horror jövőjét, a neve Clive Barker" - írta Stephen King 1984-ben, e kötet amerikai megjelenésekor, és aligha tévedett nagyot: Barker valódi nóvumot hozott a rémtörténet-irodalomba. Barker korai, rövidebb írásait gyűjtötte egybe a Vérkönyvek-sorozatban, melynek nyitó kötetét immár magyarul is olvashatjuk - a bevezető (keret)történet mellett még öt novellát, melyek mindegyike más-más oldalról és szemléletmódból közelíti, illetve haladja meg a horrorirodalom sajátos kliséit. Legközelebb ezekhez az első két történet áll.
"Látom a horror jövõjét, a neve Clive Barker" - írta Stephen King 1984-ben, e kötet amerikai megjelenésekor, és aligha tévedett nagyot: Barker valódi nóvumot hozott a rémtörténet-irodalomba.

Barker korai, rövidebb írásait gyûjtötte egybe a Vérkönyvek-sorozatban, melynek nyitó kötetét immár magyarul is olvashatjuk - a bevezetõ (keret)történet mellett még öt novellát, melyek mindegyike más-más oldalról és szemléletmódból közelíti, illetve haladja meg a horrorirodalom sajátos kliséit. Legközelebb ezekhez az elsõ két történet áll. Az Éjféli etetés föld alatt élõ, emberhússal táplálkozó élõholtjai és a közéjük keveredõ új mészáros története voltaképp sablonszerûnek mondható, itt még csak az jelenti az újdonságot, hogy épp a (szerencsére megmagyarázatlan módon életben maradt) New York-i városatyákat kell napra nap friss hússal ellátni. A Jack és a zargatódémon címû történetben pedig ugyan egy Faust-történet elevenedik meg, de a lehetõ legváratlanabb befejezéssel. A Disznóvér és zsaruvér a különbözõ halhatatlanság- illetve lélekátvitel-mítoszokat ötvözi a fiatalkorúak börtönének szociometriájával; a címadó darab megejtõ, szentimentális színházi történet, finoman ellenpontozva mind a vérbõ szexjelenetek, mind pedig a szellemtestek naturális leírásával, míg a záró novellában (A dombok közt a városok) a (dél)szláv hiedelmeket és a Gólem történetét olvasztja össze, és csavar a dolgon kettõt - egy meleg férfipár szemszögét is alkalmazva.

Ahogyan már ismert regényeiben, úgy e rövid sztorikban sem hazudtolja meg magát a szerzõ: ízes, igényes elbeszélõi nyelve a fordításokban sem tompul el, vakmerõ hasonlatai, dramaturgiai fordulatai kiválóan mûködnek.

Csak a magyar kiadás végtelenül buta borítóképét tudnám feledni.

Fordította: Nemes István. Lazi, 2010, 235 oldal, 2790 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.