könyv - CLIVE BARKER: VÉRKÖNYVEK - SZEX, HALÁL ÉS CSILLAGFÉNY

  • Hajnal Ernõ
  • 2010. szeptember 2.

Zene

"Látom a horror jövőjét, a neve Clive Barker" - írta Stephen King 1984-ben, e kötet amerikai megjelenésekor, és aligha tévedett nagyot: Barker valódi nóvumot hozott a rémtörténet-irodalomba. Barker korai, rövidebb írásait gyűjtötte egybe a Vérkönyvek-sorozatban, melynek nyitó kötetét immár magyarul is olvashatjuk - a bevezető (keret)történet mellett még öt novellát, melyek mindegyike más-más oldalról és szemléletmódból közelíti, illetve haladja meg a horrorirodalom sajátos kliséit. Legközelebb ezekhez az első két történet áll.
"Látom a horror jövõjét, a neve Clive Barker" - írta Stephen King 1984-ben, e kötet amerikai megjelenésekor, és aligha tévedett nagyot: Barker valódi nóvumot hozott a rémtörténet-irodalomba.

Barker korai, rövidebb írásait gyûjtötte egybe a Vérkönyvek-sorozatban, melynek nyitó kötetét immár magyarul is olvashatjuk - a bevezetõ (keret)történet mellett még öt novellát, melyek mindegyike más-más oldalról és szemléletmódból közelíti, illetve haladja meg a horrorirodalom sajátos kliséit. Legközelebb ezekhez az elsõ két történet áll. Az Éjféli etetés föld alatt élõ, emberhússal táplálkozó élõholtjai és a közéjük keveredõ új mészáros története voltaképp sablonszerûnek mondható, itt még csak az jelenti az újdonságot, hogy épp a (szerencsére megmagyarázatlan módon életben maradt) New York-i városatyákat kell napra nap friss hússal ellátni. A Jack és a zargatódémon címû történetben pedig ugyan egy Faust-történet elevenedik meg, de a lehetõ legváratlanabb befejezéssel. A Disznóvér és zsaruvér a különbözõ halhatatlanság- illetve lélekátvitel-mítoszokat ötvözi a fiatalkorúak börtönének szociometriájával; a címadó darab megejtõ, szentimentális színházi történet, finoman ellenpontozva mind a vérbõ szexjelenetek, mind pedig a szellemtestek naturális leírásával, míg a záró novellában (A dombok közt a városok) a (dél)szláv hiedelmeket és a Gólem történetét olvasztja össze, és csavar a dolgon kettõt - egy meleg férfipár szemszögét is alkalmazva.

Ahogyan már ismert regényeiben, úgy e rövid sztorikban sem hazudtolja meg magát a szerzõ: ízes, igényes elbeszélõi nyelve a fordításokban sem tompul el, vakmerõ hasonlatai, dramaturgiai fordulatai kiválóan mûködnek.

Csak a magyar kiadás végtelenül buta borítóképét tudnám feledni.

Fordította: Nemes István. Lazi, 2010, 235 oldal, 2790 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

Ezért nem költenek tömegek kultúrára

De miért nem? Hiszen a legtöbbünknek van igényünk a minőségi szórakozásra, nem lehet elegendő az ostoba sorozat a tévében. Mennyibe kerül a rendszeres kultúrafogyasztás, hányan engedhetik meg maguknak azt az életszínvonalat, amibe ez belefér?

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.