könyv - John Ajvide Lindqvist: Élőhalottak! - Hogyan bánjunk velük?

  • - ruprech -
  • 2011. augusztus 18.

Zene

A stand-up komikus David egy balesetben elveszti feleségét. A halál beállta után fél órával Eva kinyitja a szemét, és felül.
A stand-up komikus David egy balesetben elveszti feleségét. A halál beállta után fél órával Eva kinyitja a szemét, és felül. A jelenség nem egyedülálló, Stockholmba visszatérnek a halottak, kimásznak a hullaházak hûtõkamráiból, koporsóik falain kaparásznak. A Manson-fan kamaszlány, Flora éppen nagymamájánál vendégeskedik, amikor a nemrég elhunyt nagypapa kopogtat, az újságíró Mahler pedig unokáját ássa ki. Lindqvist három család történetét meséli el, akiknek a szó szoros értelmében el kell szakadniuk elhunytjaiktól. Ezzel - ahogy az elsõ könyvében (Hívj be!) tette a vámpírmítosszal - egészen újszerû megvilágításba helyezi a zombitematikát. Külsõre Romero lényei másznak elõ, de békésebb formában - csak akkor harapnak, ha felbosszantják õket. Mahler unokája képes ugyan telepatikusan kommunikálni, Eva pedig beszéd útján is, mégsem mondanak semmit. Nem õk a fontosak, feltámadásuk oka és a helyzet megoldása másodlagos. A kérdés az, hogyan reagálnak családtagjaik a foszladozó rokonokra, mit tesz a társadalom, a kormány. A regény érdekessége a hátborzongató szituáció dokumentálásában van.

Lindqvist lassú cselekményvezetése, karakterközpontú szemlélete, motívumai és az idézetek használata Stephen Kinget juttathatják eszünkbe, csakhogy a horror itt még közvetlenebbül az emberbõl fakad. Az iszonyat az, ahogy a szereplõk szeretettõl és bûntudattól hajtva emberi formát próbálnak adni az összeaszott testeknek, jogi státuszukon gondolkodnak, vagy elpusztítják õket. Az író erõssége nem a lelki folyamatok megfogalmazása - szinte filmszerû leírásaival az érzéseket inkább a cselekedetekben ragadja meg. Lindqvist látszólag mégis közelebb hozza a halált, mintha lenne esély mögé látni - de mindez inkább esendõségünk tanulmánya, mert hõsei a végén úgyis azt tanulják meg, hogy hogyan kell elengedni.

Fordította: Papolczy Péter. Könyvmolyképzõ, 2011, 358 oldal, 2999 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.

Mindenki a helyére

Mit gondol Orbán Viktor és a Fidesz a nőkről? Hogyan kezeli őket? És mit gondol ugyanerről a magyar társadalom, és mit a nők maguk? Tényleg a nők pártja a Fidesz? Ezeket a kérdéseket próbálja megválaszolni a kötet többféle aspektuson keresztül. Felemás sikerrel.

„Én valami kevésbé szelídet kerestem”

  • Mink András

„A be nem illeszkedés vonzó távlatát nyújtották nekem” – olvasható Kenedi János szellemi ébredésének történetéről számot adó, Elhülyülésem története című 1977-es írásában, amelyet Kovács András nevezetes körkérdésére (Marx a negyedik évtizedben) írt válaszul.

Megint dubajozás

Alacsony belépési küszöb, mesés hozamok, könnyű meg­gazdagodás, örök élet: ezek közül az első kettőt biztosan ígérik a mesés dubaji ingatlanbefektetési ajánlatok. Pedig az előrejelzések szerint akár egy éven belül kipukkadhat az ingatlanlufi.

A beismerés semmis

Az ügyész kizárását kezdeményezte a védelem, a különböző tit­kos­­szolgálati szervek más-más leiratot készítettek ugyan­arról a hangfelvételről – bonyolódik a helyzet abban a büntetőperben, amelynek tárgya a Nyugat-Európába irányuló illegális kutyaexport.