Könyv - Kiradírozott önélet - Vladimir Nabokov: Laura modellje

  • Hetényi Zsuzsa
  • 2011. május 26.

Zene

A Laura modellje nem irodalmi mű, csak annak lepkebábja. A haldokló író töredékes feljegyzései, kifáradt tehetségének fakuló felvillanásai összesen 20 oldalnyi, tízezer szónál rövidebb szöveget tesznek ki, amelyet 138 jegyzetkártyán hagyott hátra az író. Nabokov 1977-es végakarata ugyan az volt, hogy a lapokat semmisítsék meg, de felesége (aki mellesleg a Lolita lapjait is a tűzből mentette ki) erre nem volt képes, és egy svájci bank széfjében őrizte haláláig. Dmitri Nabokov a Laura hosszú és apjához méltóan maliciózus és gőgös előszavában taglalja, hányan rimánkodtak neki, hogy ne égesse el, és adja közre a művet. A kiadás körüli hajcihő, a késleltetés nemcsak a Lolita-botrány kopírozását sejteti, hanem jól felépített üzletet is, ahol dollármilliók röpködtek. A Playboynak egy 5000 szavas részlet közlése többe került, mint amit a lap valaha is kifizetett.

A Laura modellje nem irodalmi mű, csak annak lepkebábja. A haldokló író töredékes feljegyzései, kifáradt tehetségének fakuló felvillanásai összesen 20 oldalnyi, tízezer szónál rövidebb szöveget tesznek ki, amelyet 138 jegyzetkártyán hagyott hátra az író. Nabokov 1977-es végakarata ugyan az volt, hogy a lapokat semmisítsék meg, de felesége (aki mellesleg a Lolita lapjait is a tűzből mentette ki) erre nem volt képes, és egy svájci bank széfjében őrizte haláláig. Dmitri Nabokov a Laura hosszú és apjához méltóan maliciózus és gőgös előszavában taglalja, hányan rimánkodtak neki, hogy ne égesse el, és adja közre a művet. A kiadás körüli hajcihő, a késleltetés nemcsak a Lolita-botrány kopírozását sejteti, hanem jól felépített üzletet is, ahol dollármilliók röpködtek. A Playboynak egy 5000 szavas részlet közlése többe került, mint amit a lap valaha is kifizetett.

Pedig Laura biztosan nem lesz a piaci partnervadászok prédája. Ez az aszott könyv csak Nabokov hűséges szeretőinek szól, akik előtt révetegen levetkőzhet, és kérheti az ágytálat, mert ők emlékeznek rá, milyenek voltak oroszlánkörmei, amikor még nem véreztek benőtt sarkukban a gennyes sebek. A Laura szövegében fájdalmasan sok a betegség. De akik felismerik az emésztés rothadó robajának leírásában ugyanazt a nyelvet és látásmódot, amely egykor a lepkeszerű lányok finom testének fizikai szépségét tette emlékezetessé, azok számára a jegyzetlapok meztelensége intimitásokba enged bepillantást.

Érthető, hogy Dmitri Nabokovnak nem volt szíve megsemmisíteni apja egyetlen sorát sem, ám a kártyákat archívumba is helyezhette volna. Mi most engedélyek és messzi utazás nélkül bocsáttattunk be ebbe az "archívumba", és láthatjuk a legendás módszert. Felcsillannak az ismerős témák, a nimfácskaszerelem, a precíz tömörségű poétika és erotika. Két alaptörténet bontható ki töredékesen: egy egyenlőtlen párkapcsolat a fiatal poligám Laura és idős férje között, és e történet leírójának önleépítése, aki megkísérli saját halálát transzállapotban elvégezni oly módon, hogy sorban semmisíti meg elképzelt szerveit. Életének és cselekményeinek, tehát mindkét valóságnak az abszolút kontrollja Nabokov egyik legjellegzetesebb alkotói törekvése. Mégis a halál esztétikai leküzdésének kísérlete az a kísértet, amely végigvonul az életművön, hogy utolsó, félbemaradt mondataiban is megtestesüljön. A fragmentumjelleg a posztmodern alapvető élménye - hívei itt örömüket lelhetik benne. Számomra azonban Nabokov nagysága a szerkesztett szövegekben mutatkozik meg, s a Laura torzó, ha nem élveboncolás.

A magyar szöveg boncolásakor csalódásokkal szembesülünk. Elrontott címet kaptunk: a The Original of Laura nem lehet "modell", mert elvesztjük az origó, a paradicsom, az eredet jelentését, és ezzel nemcsak Lolitára és a többi nőalakra a visszautalást, hanem azt a paradoxont is, hogy egy tudós úgy semmisíti meg szeretőjét, hogy képre festi. Egy modellt megölni nem nagy kunszt, de az eredetit a kunsztba, artba foglalással felszámolni - annál inkább. A Laurában az egész életmű emléke visszapereg, felgöngyölődik, és az origóba megtérve megsemmisül.

Nehéz dolga volt Dunajcsik Mátyás fordítónak, hiszen minden oldalon ott az eredeti angol szöveg is, és Nabokov saját szótárában is otthonosan kell mozognia. A fatális betegség nem pusztán halálos betegség, mert Nabokov maga játszotta a végzet (Fate) szerepét McFate, vagy akár fat Fate szerepében. A Velvet Valetra vicces variáns a "Kordkomornyik", de félrevisz, mert elvész az utalás a kártyára és a Király, dáma, bubi gyilkos szerelmi háromszögére (lehetett volna Bársony Bubi).

A sápadtra sikerült vagy néha kihagyott szójátékok mellett felszisszentő hiba a novice (újonc) helyett notice-t, jegyzetet olvasni. Melléfogás a camera szót kamerának fordítani, hiszen fényképek készülnek, bár egy mai perverz-precíz öngyilkos nyilván videofelvételt készítene. A szexben a pause (szünet) nem éppen epizód, és nem mindegy, hogy megijed vagy elbátortalanodik egy férfi az ágyban. Laura nem arról érdeklődik, ő jó-e még egy menetre a fiúnál - ez az önbizalomhiány tőle teljesen idegen. ' csak azt kérdezi, készen áll-e a fiú még egy körre. Szép egyéni szóalkotások viszont a "vázlatos csontváz", az "asszociációk szétszálazása" és a "tovagondolni".

A magyar kiadás sokkal használhatóbb, mint a súlyos, fényes papírra nyomott angol: a szellős fekvő oldalak jegyzetelésre csábítanak, saját kézírásunk Nabokové mellé kerülhet (külön gondolatmenetet érdemelne a kézírás alkotás-lélektani különbsége a gépírástól, kivált napjaink számítógépes korában).

Laura, a befejezetlen regény Martin Amis szerint az író hattyúdala. Éppen ezért a záró kártyán szereplő zéró-igéket nem szógyűjteménynek ("eltöröl", "kihúz", "eltakarít" és így tovább), hanem végrendeletnek értelmezem, és erősebb szavakkal fordítanám: kitörölni, kiradírozni, eltakarítani, eltüntetni, kikaparni, eltávolítani, kiirtani. Mármint a kéziratot - és az életet is.

Fordította: Dunajcsik Mátyás. Európa, 2011, 309 oldal, 3500 Ft

Neked ajánljuk