lemez - Panchan: Édenkelet

  • - kyt -
  • 2011. május 26.

Zene

Ha már nem lehet egy lemezt írásban ilyen-olyan cuppogásokkal, dünnyögésekkel és más hangutánzó szavakkal meggyőzően bemutatni, ami pedig ebben az esetben - hümm, naná, hohó, ej, ccc - különösképpen helyénvaló volna, hiszen valami efféle maga a hanganyag is, jobb híján összevetésekre fanyalodik az ember. Például a Zap Mama: igen, a korai, kilencvenes évek eleji Zap Mama, az afrikai-belga együttes a capella korszaka jutott az eszembe, bele is hallgattam, és az a helyzet, hogy jobban tetszik a (nem is annyira) új Kiss Erzsi-féle formáció programja.
Ha már nem lehet egy lemezt írásban ilyen-olyan cuppogásokkal, dünnyögésekkel és más hangutánzó szavakkal meggyõzõen bemutatni, ami pedig ebben az esetben - hümm, naná, hohó, ej, ccc - különösképpen helyénvaló volna, hiszen valami efféle maga a hanganyag is, jobb híján összevetésekre fanyalodik az ember. Például a Zap Mama: igen, a korai, kilencvenes évek eleji Zap Mama, az afrikai-belga együttes a capella korszaka jutott az eszembe, bele is hallgattam, és az a helyzet, hogy jobban tetszik a (nem is annyira) új Kiss Erzsi-féle formáció programja. Az sem kevésbé kedves, vidám és lelket melegítõ, de az Édenkelet valahogy gazdagabbnak tûnik apró, finom, szinte elillanó, mondhatni csillagszórósan szétsziporkázó ötletekben - mondhatni másból sem áll -, közben meg valahogy szerényebb, visszafogottabban zsizsegõ, pedig csöppet sem szegényebb bugyborékoló és játékos hangulatokban.

Panchan - valahol olvasom, hogy ez "édent" jelentene, mindenesetre van egy ilyen nevû hely Mexikóban, és az a vicc, hogy Nepálban is, szóval távoli világokban kalandozunk, és ez stimmel is, ami a világzenei hangzást/dallamvezetést illeti. Annyiban viszont mégsem teljesen, hogy leginkább afrikaias hangulatot idéz a lüktetés, amelyet ütõhangszerek támasztanak alá, vagy inkább a négy énekesnõ (Kiss Erzsi mellett Dombi Kati, Kovács Linda, Szandtner Anna) egyfajta természetközeli hangulatot teremtõ változatos csattogása-csivitelése, esetleg a halandzsanyelv hangzói, netán a hangképzés, a fene se tudja, hogy pontosan mi. Igen, ez a rejtélyesség is fokozza a rövid, finomra csinosított, alaposan besûrített ötletdalok élvezeti értékét. Azt viszont sejteni lehet, hogy igencsak szórakoztató lehetett keverni a hanganyagot, ami az egyik ütõs, Pápai István (a másik Dudás Zsombor) tiszte volt. Hallgatni pedig fõleg ráérõsen, apró részletekre nyitottan szórakoztató.

Narrator Records, 2011

****

Neked ajánljuk