Könyv - Mesekirályfi, vérvirággal - Péter I. Zoltán: Ady és Csinszka. Egy másik szerelem története

  • Kádár Judit
  • 2008. augusztus 14.

Zene

Két éve, miután Ady Endre és Brüll Adél (Léda) szerelméről szóló kötete megjelent, Péter I. Zoltán azzal a szándékkal fogott a költő és Boncza Berta (Csinszka) kapcsolatának megírásához, hogy "minél tárgyilagosabban, pártatlanul tárja az olvasó elé a valóságot", mivel korrigálni akarta az Ady feleségéről élő, irodalomtörténészek által is táplált negatív képet. Ehhez "kettejük levelezését kiegészítettem a kortársak viszszaemlékezéseivel, mindvégig ügyelve arra, hogy a lehető leghitelesebben mutassam be Ady és Csinszka mátkaságát és házasságát" - írta előszavában, ám e módszer, valamint az új, saját kutatás hiánya ahhoz vezetett, hogy könyve a korábbiakhoz képest nem szolgál újdonsággal.

Két éve, miután Ady Endre és Brüll Adél (Léda) szerelméről szóló kötete megjelent, Péter I. Zoltán azzal a szándékkal fogott a költő és Boncza Berta (Csinszka) kapcsolatának megírásához, hogy "minél tárgyilagosabban, pártatlanul tárja az olvasó elé a valóságot", mivel korrigálni akarta az Ady feleségéről élő, irodalomtörténészek által is táplált negatív képet. Ehhez "kettejük levelezését kiegészítettem a kortársak viszszaemlékezéseivel, mindvégig ügyelve arra, hogy a lehető leghitelesebben mutassam be Ady és Csinszka mátkaságát és házasságát" - írta előszavában, ám e módszer, valamint az új, saját kutatás hiánya ahhoz vezetett, hogy könyve a korábbiakhoz képest nem szolgál újdonsággal.

Az erdélyi földbirtokos lánya Péter I. Zoltán könyvében is makacs, szeszélyes teremtés, aki abbéli vágyától hajtva, hogy bekerüljön a magyar irodalomba, sikeresen vetette ki hálóját a már nagybeteg költőre. Legfeljebb kevésbé ellenszenves, mint a sűrűn idézett kortársak, akik nem tudtak megszabadulni sem a 20. század elejének a nőket lekicsinylő, férfiközpontú szemléletmódjától, sem a tabuitól, és bár voltak köztük, akik sejtették, hogy e kapcsolatban a két ember számára mi a valódi tét, írásaikban erre legfeljebb finoman utaltak.

A visszaemlékezéseikre támaszkodó irodalmár nem csupán a 16 évesen, 1911 végén egy svájci intézetből a híres költővel levelezést kezdeményező Boncza Berta közeledésének motivációit ítéli meg tévesen, hanem Adyéit is, mert Péter sem néz szembe azzal, hogy a költő alapbetegsége nem a neuraszténia, sőt nem is az alkoholizmus, hanem az akkor még gyógyíthatatlan, nemi érintkezés útján terjedő szifilisz volt. (Kerüli még a megnevezését is; Ady halálának okáról inkább egykori orvosát idézi: "a főütőér szakadt meg... Az ütőér megbetegedését mi okozta? Vérének vérvirágos megbetegedése? Az is.")

Választottja vérbajáról Boncza Berta, legalábbis kezdetben, éppen a nemi betegségeket övező kötelező hallgatás miatt nem tudhatott, bár azzal hamar tisztába jött, hogy a házasságkötésükig, 1915 márciusáig tartó levelezésük során újabb és újabb szanatóriumokból válaszolgató Adynak valami komoly baja lehet. A rendkívül intelligens Boncza első leveleiben fiatalságával, szüzességével és a férfinak alárendelt női szerep vállalásával igyekezett őt levenni a lábáról, de hamar arra tette a hangsúlyt, hogy segítségével a költő képes lesz a gyógyulásra. Első, 1914 tavaszán létrejött találkozásuk felnyitotta szemét a betegség természetét illetően: "Csalódás volt, öröm és szomorúság. [...] A szomorúság pedig megmaradt, mert én, aki addig soha kimulatott férfit még nem láttam, az egész váradi mulatozás természetes következményeit hátgerincsorvadásra magyaráztam." (A gerincvelő sorvadásos betegsége, a tábesz a szifilisz kései stádiumában jelenik meg.) Mivel e sorok az özvegy visszaemlékezéseiben olvashatóak, a kutatók nem hittek neki, mert, amint az orvos-író Benedek Istvánt Péter I. Zoltán még 2008-ban is egyetértve idézi, "ha Csinszka tudta volna, mi a tábesz, és valóban hitte volna, hogy Adynak ez a baja, a világ minden kincséért nem ment volna hozzá feleségül". A tudósok itt bedőlnek a szende és tudatlan nőideálról kialakított korabeli képnek, csakhogy a lány a találkozás után pár nappal írt egy levelet, amiben sorsát latolgatja: "lehet, hogy teljesen bohéméletű művész asszony leszek, önálló, független és tehetséges, esetleg az árnyéka egy nagy haldokló félistennek, [...] s egy nagy emberi roncsnak én leszek a napfény, az utolsó csók..." Boncza szerénynek nem mondható levelei és visszaemlékezései arról tanúskodnak, hogy tisztában volt különleges szépségével, kiemelkedő intelligenciájával, előkelő társadalmi helyzetével. Magához illő férfit keresett, s az általa "mesekirályfinak" nevezett Ady Endrét még vérbaja ellenére is megfelelőbb párnak találta udvarlóinál. "És Te se leszel a mai, izgatott, kételkedő, szomorú és küzdő ember, de félisten, ragyogó, erős, királyi párom nekem" - írta vőlegényének egy hónappal esküvőjük előtt.

Nem tudni, Ady Endre tudatában volt-e 1902-ben szerzett vérbaja súlyosságának, a visszaemlékezőknek mindenesetre az utolsó években is "idegbajára" panaszkodott. Annyi ebből a könyvből is kiolvasható, hogy a 10-es évek elején alkoholizmusából próbált kigyógyulni: ekkoriban már 3-4 hónapig eltartó szanatóriumi kezelései (elvonókúrái) után azonban szinte azonnal visszaesett. Egyre inkább belátta, hogy az alkohol elleni küzdelme egyedül nem megy ("vagy megházasodok, vagy elzüllök, vagy meghalok" - szögezte le 1914 nyarán), s végül engedett Boncza Berta unszolásának. Annak ellenére, hogy vérbajával ketten is szembenézésre kényszerítették. Kiskorú menyasszonyának apja éppen Ady szifilisze miatt nem járult hozzá a házassághoz, egy barátja pedig azt tanácsolta neki, hogy "tedd azt, amit én tennék, mielőtt magamévá teszek egy fiatal és egészséges leányt: tisztázd hitelesen, hogy megvan-e a házassághoz való fizikai épséged, vállalkozhatol-e a szent házasságra úgy, hogy nem származik ebből testi baj feleségedre és azokra, akiknek egészsége vagy nyomorúsága fordul meg rajtatok". Azaz utódaikra, hiszen a szifilisz öröklődhetett, bár sok gyerek eleve halva született, mint Ady Brüll Adéltól való lánya is, 1907-ben. Az irodalomtörténészek zöme máig úgy vélekedik, azért vonakodott a házasságtól, mert attól félt, hogy "fel kell adnia majd a megszokott szabad, szabados életét". Ennél azonban komolyabb oka volt a habozásra: a felelősség jövendő társáért. Végül életösztöne legyőzte félelmeit és felelősségérzetét. Döntése jónak bizonyult: Boncza Berta mindent megtett, hogy az italtól visszatartsa, s zokszó nélkül ápolta, még a vérbaj utolsó stádiumával járó gennyes furunkulusait is. A sors iróniája, hogy amikor Ady halála után az irodalmi életben helyébe lépő Babits Mihályt választotta ki magához méltó társnak, Babits azért nem vállalta a viszonyt, mert rettegett a szifilisztől.

Noran, 2008, 417 oldal, 3499 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.