könyv - PÁLFI NORBERT: NOÉ BANDÁJA

  • Kovács Bálint
  • 2009. február 19.

Zene

Aesopus nem ment messze az állatok antropomorfizálásával: nagy elődök híján úgy is épp elég nagy hatást érhetett el, ha állatszereplőit "csak" néhány alapvető emberi tulajdonsággal látta el. Épp ezért lehet iszonyúan közhelyes, ha egy La Fontaine-nél kevésbé tehetséges szerző próbál az aesopusi fabulákhoz hasonlókat írni.
Aesopus nem ment messze az állatok antropomorfizálásával: nagy elõdök híján úgy is épp elég nagy hatást érhetett el, ha állatszereplõit "csak" néhány alapvetõ emberi tulajdonsággal látta el. Épp ezért lehet iszonyúan közhelyes, ha egy La Fontaine-nél kevésbé tehetséges szerzõ próbál az aesopusi fabulákhoz hasonlókat írni. Az elsõ könyves reklámszakember, Pálfi Norbert ezzel próbálkozik - ám õ, úgy tûnik, tisztában volt vállalkozásának buktatóival. No meg azzal is, hogyan kerülje el õket.

Az õ állatai - sõt néha növény vagy ember szereplõje - nem archetipikusak; épp ellenkezõleg: az emberiség elfogadott, de nem túlzottan kedvelt, nem különösebben erkölcsös sajátosságait kapták örökségbe. Vagy sokszor nem is "az emberiségét", inkább a romlottabb menedzserekét: a pénzhajhászást, a jól hangzó, de mértéktelenül nagyszabású üzletekre való hajlamot, a másik kárára és az egyén javára történõ mérhetetlen eszköztárú trükközés készségét. Ami még mindig nem épp a jó könyv záloga, ám Pálfi mindezt meglepõen nagy fantáziával és így rendkívül sokféle történetben, remek, cseppet sem erõltetett nyelvezettel, életteli, nem pedig papírszagú szlenggel, hatalmas szókinccsel és kiváló humorral tálalja. Minden történet alatt található egy-egy szinte mindig meglepõ, kifejezetten pihentagyú "tanulság" is, a csaknem száz rövidke fabulát pedig egy csattanós, nem kevéssé blaszfém Noé-történet foglalja keretbe.

Ha akarom, jó poénok gyûjteménye, ha akarom, diszkrét társadalomkritika - és alig valahány mese sikerült csak gyengébbre.

Jaffa Kiadó, 2008, 181 oldal, 2790 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.