könyv - PHILIP K. DICK: A TITÁN JÁTÉKOSAI

  • Nagy V. Gergõ
  • 2010. szeptember 23.

Zene

Ritka eset, hogy egy felettébb termékeny kommersz író munkásságának gyengébb tételeit is érdemes legyen búvárolni, ám Philip K. Dickkel bízvást így áll a dolog.
Ritka eset, hogy egy felettébb termékeny kommersz író munkásságának gyengébb tételeit is érdemes legyen búvárolni, ám Philip K. Dickkel bízvást így áll a dolog. Merthogy a második generációs amerikai sci-fi meghatározó alakjának majd' ötven mûbõl felépülõ szerzõi univerzumában rendre egymásra tekintenek a motívumok, s a cselekmények mögötti mizantróp gondolatvilág minden egyes darabbal tovább árnyalódik.

A Titán játékosai például aligha gyakran emlegetett darab - a hatvanas évek elejérõl teljesen elhomályosítja Az ember a fellegvárban és az Idõugrás a Marson. Jócskán bizarr alapszituációját - amelyben az apokalipszis utáni világrendet a Monopoly és a póker jellemzõit egyesítõ társasjáték határozza meg - csak részint tudja komolyan vehetõvé tenni, a karakterrajzok pedig még a mûfaj standardjaihoz és Dickhez mérten is vázlatosak. A fõszereplõ Pete Gardner például homlokegyenest különbözõ motívumok mentén gázolja át a csavaros cselekményt, hol a szerelem, hol a vagyon vágya vezérli, szuicid hajlamai pedig csak afféle ornamensként járulnak hétköznapi arcéléhez. A játékasztal ellenoldalán is alig találunk izgalmas figurát, így külön bravúr, hogy a fordulatos sztori mégiscsak képes az olvasót a papírhoz szíjazni. Mert a háztartási melodrámával kecsegtetõ alapfelállás pillanatok alatt rafinált krimibe fordul, majd testrabló öszszeesküvõk zavarják össze a valós és a képzelt viszonyát - hogy végül aztán a különféle hallucinogén szerek és a pszichedelikus testtapasztalat részletgazdag leírásai vegyék át a fõszerepet. Mintha Dick csurig beanyagozva, Az Alfa-hold klánjaira alapozván másfél óra alatt írta volna meg A Titán játékosait: pongyola és zabolátlan rutinmunka ez, ámde a visszatérõ témák (a valóság, az önazonosság kérdései) mégis érdemben merülnek föl, a mindent átható, sûrû paranoia és az abszurd humor egyedi vegyülete pedig most is kézzel fogható.

Fordította: Pék Zoltán. Agave, 2010, 239 oldal, 2980 Ft

*** és fél

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.