könyv - PHILIP K. DICK: A TITÁN JÁTÉKOSAI

  • Nagy V. Gergõ
  • 2010. szeptember 23.

Zene

Ritka eset, hogy egy felettébb termékeny kommersz író munkásságának gyengébb tételeit is érdemes legyen búvárolni, ám Philip K. Dickkel bízvást így áll a dolog.
Ritka eset, hogy egy felettébb termékeny kommersz író munkásságának gyengébb tételeit is érdemes legyen búvárolni, ám Philip K. Dickkel bízvást így áll a dolog. Merthogy a második generációs amerikai sci-fi meghatározó alakjának majd' ötven mûbõl felépülõ szerzõi univerzumában rendre egymásra tekintenek a motívumok, s a cselekmények mögötti mizantróp gondolatvilág minden egyes darabbal tovább árnyalódik.

A Titán játékosai például aligha gyakran emlegetett darab - a hatvanas évek elejérõl teljesen elhomályosítja Az ember a fellegvárban és az Idõugrás a Marson. Jócskán bizarr alapszituációját - amelyben az apokalipszis utáni világrendet a Monopoly és a póker jellemzõit egyesítõ társasjáték határozza meg - csak részint tudja komolyan vehetõvé tenni, a karakterrajzok pedig még a mûfaj standardjaihoz és Dickhez mérten is vázlatosak. A fõszereplõ Pete Gardner például homlokegyenest különbözõ motívumok mentén gázolja át a csavaros cselekményt, hol a szerelem, hol a vagyon vágya vezérli, szuicid hajlamai pedig csak afféle ornamensként járulnak hétköznapi arcéléhez. A játékasztal ellenoldalán is alig találunk izgalmas figurát, így külön bravúr, hogy a fordulatos sztori mégiscsak képes az olvasót a papírhoz szíjazni. Mert a háztartási melodrámával kecsegtetõ alapfelállás pillanatok alatt rafinált krimibe fordul, majd testrabló öszszeesküvõk zavarják össze a valós és a képzelt viszonyát - hogy végül aztán a különféle hallucinogén szerek és a pszichedelikus testtapasztalat részletgazdag leírásai vegyék át a fõszerepet. Mintha Dick csurig beanyagozva, Az Alfa-hold klánjaira alapozván másfél óra alatt írta volna meg A Titán játékosait: pongyola és zabolátlan rutinmunka ez, ámde a visszatérõ témák (a valóság, az önazonosság kérdései) mégis érdemben merülnek föl, a mindent átható, sûrû paranoia és az abszurd humor egyedi vegyülete pedig most is kézzel fogható.

Fordította: Pék Zoltán. Agave, 2010, 239 oldal, 2980 Ft

*** és fél

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.