Daskova komoly erõket vet be annak érdekében, hogy hidat verjen a nyolcvanas évek úttörõházai és a kilencvenes évek kapitalista vadhajtásai között. Mint a téboly, könnyed léptekkel ugrál a múlt függetlenített párttitkárjai és a jelen géppisztolyos üzletemberei között, s ahol csak lehet, elejt egy hullát, s hozzá némi bennfentes megfigyelést. Például, hogy Tobolszkban késõn tavaszodik (de mindig gyorsan és buján), vagy hogy ma már garmadával állnak az üzletekben a kolbászok, Szibériában pedig kegyetlen fagyok szoktak lenni. Az ilyesfajta heves közlésvágy sajnos nagyban hátráltatja a nyomozást, így a jó és nemes erõk, bár elõre köszönnek a szembejövõ összefüggéseknek, némi morfondírozás után mégis tovább nyomozgatnak, mondjuk még száz-egynéhány oldalt. Oroszországban persze máshogy telik az idõ, a konyhaasztalon scsí gõzölög, a hajnali folyó felett csipkés ködfoszlányok gyûlnek, a gyilkos pedig, mielõtt vadászni indulna, hagymába mélyeszti kését, és felszeleteli a saslikhoz.
Fordította: Goretity József. Athenaeum Kiadó, 2009, 422 oldal, 3490 Ft
**