könyv - ROBERT ZIMMER: A KAPU ÚJRA NYÍLIK

  • B. I.
  • 2008. december 4.

Zene

A múlt század húszas éveiben jelent meg először Will Durant munkája, A gondolat hősei, amely a filozófia történetét ismertette közérthető nyelven. Hasonló jellegű népszerűsítő munka Robert Zimmer vállalkozása is, amely - a magyarul tavalyelőtt megjelent Filozófusbejáró című kötetével együtt - ugyancsak élvezetes, és a témához képest kifejezetten könnyed stílben tárgyalja "a spekulatív gondolkodás" sokat emlegetett, ám kevésbé olvasott alkotásait.
A múlt század húszas éveiben jelent meg elõször Will Durant munkája, A gondolat hõsei, amely a filozófia történetét ismertette közérthetõ nyelven. Hasonló jellegû népszerûsítõ munka Robert Zimmer vállalkozása is, amely - a magyarul tavalyelõtt megjelent Filozófusbejáró címû kötetével együtt - ugyancsak élvezetes, és a témához képest kifejezetten könnyed stílben tárgyalja "a spekulatív gondolkodás" sokat emlegetett, ám kevésbé olvasott alkotásait. A kapu újra nyílik tizennyolc filozófiai alapmûvel foglalkozik Arisztotelész Metafizikájától kezdve Spinoza Etikáján át Gadamer és Feyerabend értekezéseiig. A tartalomjegyzéket böngészve a válogatás elve talányosnak tûnhet - például az, hogy Schopenhauer, Nietzsche, Heidegger vagy Marx vajon miért az elõzõ, Boethius, Szent Tamás, Hegel vagy Feuerbach pedig miért ebben a kötetben kapott helyet. A históriai és életrajzi összefüggéseket is tárgyaló esszék azonban egy nem titkoltan szubjektív filozófiatörténetté állnak össze. Zimmer ezúttal a jelenségeket racionalizálni óhajtó embert állította a középpontba; azt, aki egyre inkább fölismeri a megismerhetõség korlátait, de akit ez nem arra sarkall, hogy a miszticizmushoz forduljon segítségért. És bár ez az interpretáció mindenekelõtt a középkori és kora újkori mesterek bemutatásakor tûnik meggyõzõnek, szó nincs arról, hogy mondjuk Zimmer Spengler- vagy Sartre-értelmezése erõltetett lenne.

A hazai kiadás javára írandó, hogy az egyes fejezetek végén megadja a tárgyalt mû magyar kiadásának az adatait, és ha van, a szöveg internetes elérhetõségét is.

Fordította: Harmat Márta. Helikon, 2008, 310 oldal, 3490 Ft

*****

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.