A múlt század húszas éveiben jelent meg elõször Will Durant munkája,
A gondolat hõsei, amely a filozófia történetét ismertette közérthetõ nyelven. Hasonló jellegû népszerûsítõ munka Robert Zimmer vállalkozása is, amely - a magyarul tavalyelõtt megjelent
Filozófusbejáró címû kötetével együtt - ugyancsak élvezetes, és a témához képest kifejezetten könnyed stílben tárgyalja "a spekulatív gondolkodás" sokat emlegetett, ám kevésbé olvasott alkotásait.
A kapu újra nyílik tizennyolc filozófiai alapmûvel foglalkozik Arisztotelész
Metafizikájától kezdve Spinoza
Etikáján át Gadamer és Feyerabend értekezéseiig. A tartalomjegyzéket böngészve a válogatás elve talányosnak tûnhet - például az, hogy Schopenhauer, Nietzsche, Heidegger vagy Marx vajon miért az elõzõ, Boethius, Szent Tamás, Hegel vagy Feuerbach pedig miért ebben a kötetben kapott helyet. A históriai és életrajzi összefüggéseket is tárgyaló esszék azonban egy nem titkoltan szubjektív filozófiatörténetté állnak össze. Zimmer ezúttal a jelenségeket racionalizálni óhajtó embert állította a középpontba; azt, aki egyre inkább fölismeri a megismerhetõség korlátait, de akit ez nem arra sarkall, hogy a miszticizmushoz forduljon segítségért. És bár ez az interpretáció mindenekelõtt a középkori és kora újkori mesterek bemutatásakor tûnik meggyõzõnek, szó nincs arról, hogy mondjuk Zimmer Spengler- vagy Sartre-értelmezése erõltetett lenne.
A hazai kiadás javára írandó, hogy az egyes fejezetek végén megadja a tárgyalt mû magyar kiadásának az adatait, és ha van, a szöveg internetes elérhetõségét is.
Fordította: Harmat Márta. Helikon, 2008, 310 oldal, 3490 Ft
*****