könyv - TALLÉR EDINA A HÚSEVÕ

  • K. B.
  • 2010. július 22.

Zene

könyv - TALLÉR EDINA A HÚSEVÕ című bemutatkozó kisregényének tagolása "rendhagyó": minden bekezdése másról szól. Persze egy részük végül kiad egy nem túl eredeti élettörténetet - inkább csak a vázlatát.

könyv - TALLÉR EDINA A HÚSEVÕ címû bemutatkozó kisregényének tagolása "rendhagyó": minden bekezdése másról szól. Persze egy részük végül kiad egy nem túl eredeti élettörténetet - inkább csak a vázlatát. Mondhatnánk, a szöveg úgy áll vagy nem áll össze egésszé, ahogy a gondolatok, emlékek áramlanak szabadon - ehelyett azonban mindössze arról van szó, hogy Tallért annyira lekötötte a forma, hogy nem vette észre, mikor válik öncélúvá. Pedig igen hamar: a szövegkohézió a bekezdések és mondataik között nem a plasztikusabb ábrázolásért, hanem a meghökkentésért vész oda, mikor a kötet elbeszélõje hirtelen témaváltásaival oda nem illõ helyeken jegyez meg olyasmiket, hogy például egyszer összekent valakit a vérével, vagy hogy szereti a férfiszagot. Súlytalan, de jól hangzó állítások ezek - blöffök, úgyszólván.

Van persze, hogy Tallér mondani is akar valamit a "sokkolással": többször elõkerül például a vetélés problémája, de a nyers ábrázoláson, a véres combokon sehogy sem tud túljutni; hatáskeltés marad ez is. A szerzõ ráadásul sztereotípiákból - pirosra festett körmökbõl, édességtõl növõ fenékbõl - alkot nõalakot, aztán az elbeszélõ hol a játszótéren a gyerek fogairól trécselõ anyuka, hol meg ukrán kurvákkal barátkozó felszolgálónõ egy bordélyházban, s megjelenik még a családon belüli erõszak is - de egyik téma sincs rendesen kibontva. Egyes ötletek használata véletlenszerû, és néhol úgy tûnik, csak az írás egy pontján jutott valami az írónõ eszébe, visszamenõleg pedig már inkább nem bajlódott vele.

Kalligram, 2010, 116 oldal, 2000 Ft

** alá

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.