könyv - VAL MCDERMID: A SZIRÉNEK ÉNEKE

  • - kg -
  • 2010. augusztus 26.

Zene

Hogy ez a hét se teljen hangzatos műfajmegjelölés vagy kedvenc műszavunkkal szubzsáneri okoskodás nélkül: íme, egy tartan noir. Vagyis olyan kemény(kedő) krimi, hard-boiled csecsebecse, melynek egyik megkülönböztető eleme a szerző és/vagy a szerzett felek büszkén vállalt skótsága.
Hogy ez a hét se teljen hangzatos mûfajmegjelölés vagy kedvenc mûszavunkkal szubzsáneri okoskodás nélkül: íme, egy tartan noir. Vagyis olyan kemény(kedõ) krimi, hard-boiled csecsebecse, melynek egyik megkülönböztetõ eleme a szerzõ és/vagy a szerzett felek büszkén vállalt skótsága. Ami Val McDermid gyökereit illeti, egy szavunk sem lehet, a hölgy abszolút jogosult a tagságira, habár már rég éreztük ennyire jogosnak Stephen Leacock híres sorait: "Történetünk kezdetén Skócia északnyugati partjainál vad vihar tombolt. Történetünk szempontjából ennek ugyan csekély jelentõsége van, mert történetünk nem Skócia északnyugati, hanem Anglia délkeleti partjainál játszódik, de azért ott is eléggé rossz idõ volt." Nos, Val McDermid mûve a kitalált észak-angliai Bradfieldben játszódik, s tényleg már csak annyit a mûfaji pingpongról, hogy tartan ide, noir oda, A szirének éneke a sorozatgyilkosos ponyvák értõ körökben nem sokra tartott polcára tartozik. Annak is a gyenge idegzetûek elõl elzárt sorába, mert a Bradfield meleg negyedében garázdálkodó gyilkos a történelmi korok kínvallató eszközeinek gourmand-ja, úgyhogy aki még nem hallott a Júdás-székrõl, az Exeter herceg leányáról vagy a vaginakörtérõl, és van gyomra ezek szemléltetéséhez, annak McDermid az embere. Annak már kevésbé, aki nem csak az emberi test pépesítésérõl vagy a rendõri munkát segítõ pszichológus profilalkotási módszereirõl szeretne behatóbb ismereteket, de a tágabb környezetrõl, a filézõ és a nyomozó technikán túli emberi viszonylatokról is.

McDermid jó stílusban ír, de két kínpadra vonás között a legrövidebb úton közlekedik. Azon a vonalon, melyen a gyilkos ráérõsen naplót vezet, melybõl nemcsak a genitális csonkítások, de sanyarú gyermekkorának részleteire is fény derül.

Fordította: Pálvölgyi Lídia. Ulpius-ház, 2010, 510 oldal, 3499 Ft

**

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.