könyv - VAL MCDERMID: A SZIRÉNEK ÉNEKE

  • - kg -
  • 2010. augusztus 26.

Zene

Hogy ez a hét se teljen hangzatos műfajmegjelölés vagy kedvenc műszavunkkal szubzsáneri okoskodás nélkül: íme, egy tartan noir. Vagyis olyan kemény(kedő) krimi, hard-boiled csecsebecse, melynek egyik megkülönböztető eleme a szerző és/vagy a szerzett felek büszkén vállalt skótsága.
Hogy ez a hét se teljen hangzatos mûfajmegjelölés vagy kedvenc mûszavunkkal szubzsáneri okoskodás nélkül: íme, egy tartan noir. Vagyis olyan kemény(kedõ) krimi, hard-boiled csecsebecse, melynek egyik megkülönböztetõ eleme a szerzõ és/vagy a szerzett felek büszkén vállalt skótsága. Ami Val McDermid gyökereit illeti, egy szavunk sem lehet, a hölgy abszolút jogosult a tagságira, habár már rég éreztük ennyire jogosnak Stephen Leacock híres sorait: "Történetünk kezdetén Skócia északnyugati partjainál vad vihar tombolt. Történetünk szempontjából ennek ugyan csekély jelentõsége van, mert történetünk nem Skócia északnyugati, hanem Anglia délkeleti partjainál játszódik, de azért ott is eléggé rossz idõ volt." Nos, Val McDermid mûve a kitalált észak-angliai Bradfieldben játszódik, s tényleg már csak annyit a mûfaji pingpongról, hogy tartan ide, noir oda, A szirének éneke a sorozatgyilkosos ponyvák értõ körökben nem sokra tartott polcára tartozik. Annak is a gyenge idegzetûek elõl elzárt sorába, mert a Bradfield meleg negyedében garázdálkodó gyilkos a történelmi korok kínvallató eszközeinek gourmand-ja, úgyhogy aki még nem hallott a Júdás-székrõl, az Exeter herceg leányáról vagy a vaginakörtérõl, és van gyomra ezek szemléltetéséhez, annak McDermid az embere. Annak már kevésbé, aki nem csak az emberi test pépesítésérõl vagy a rendõri munkát segítõ pszichológus profilalkotási módszereirõl szeretne behatóbb ismereteket, de a tágabb környezetrõl, a filézõ és a nyomozó technikán túli emberi viszonylatokról is.

McDermid jó stílusban ír, de két kínpadra vonás között a legrövidebb úton közlekedik. Azon a vonalon, melyen a gyilkos ráérõsen naplót vezet, melybõl nemcsak a genitális csonkítások, de sanyarú gyermekkorának részleteire is fény derül.

Fordította: Pálvölgyi Lídia. Ulpius-ház, 2010, 510 oldal, 3499 Ft

**

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.