Könyv: A hálaadás napja (Ricky Moody: Lila Amerika)

  • - sisso -
  • 1999. december 23.

Zene

Hex, a toxikus connecticuti városka antihőse sem panaszkodhat, miközben a jóléti társadalom nagy mumusaival hadakozik. Nem is hadakozik, csak úgy elviseli a renegát életét, próbál megmaradni a szederjes, vidéki amerikai katyvaszban. Mit is tehetne egy olyan igazi "nukleáris" famíliában, ami neki megadatott. Jómaga dadog és alkoholista, nem tehetségtelen, de ezt soha nem tudja meg, apja, mint az utolsó kísérleti atomrobbantások vezértudósa, egy később fellépő szindróma folytán egyszer csak váratlanul kivérzik a helyi episzkopális templom lécsőjén, a jóságos mostohaapa pedig, aki szintén a helyi atomreaktor környékén küszködik a genetikai folytatólagossággal, épp elhagyni készül az egykor gyönyörű édesanyját, aki tizenöt éve nem bír belehalni az előrehaladott sclerosis multiplexbe. Két nap története háromszáz oldalon, jól elosztva néhány nyomasztó olvasási napra, nehézvíz-töménységben, olyan jelzőkkel fűszerezve, hogy álmunkból felébredve is fel tudjuk idézni a kis középpolgári faház hangulatát, savanyú, elvezetetlen vizeletszagát, beteg, zavaros csendjét. Ez az a hely, ahol senki nem viszi semmire, mérgezik a kutakat, az út menti gyorsbüfében megsüketülnek a sült halak a Geiger-Müller-számláló sivításától, a diszkóban senki nem olyan nemű, mint amilyennek látszik, a pincérlányok meg a gyermekeiket egyedül nevelő családanyák pedig soha nem szexeltek még normálisat, csak kikötözve, benzinkutasnak öltözve vagy lottó-show alatt hátulról, és egyedül orálisan kívánják a biztos kielégülést.

Rick Moody: Lila Amerika

Hex, a toxikus connecticuti városka antihőse sem panaszkodhat, miközben a jóléti társadalom nagy mumusaival hadakozik. Nem is hadakozik, csak úgy elviseli a renegát életét, próbál megmaradni a szederjes, vidéki amerikai katyvaszban. Mit is tehetne egy olyan igazi "nukleáris" famíliában, ami neki megadatott. Jómaga dadog és alkoholista, nem tehetségtelen, de ezt soha nem tudja meg, apja, mint az utolsó kísérleti atomrobbantások vezértudósa, egy később fellépő szindróma folytán egyszer csak váratlanul kivérzik a helyi episzkopális templom lécsőjén, a jóságos mostohaapa pedig, aki szintén a helyi atomreaktor környékén küszködik a genetikai folytatólagossággal, épp elhagyni készül az egykor gyönyörű édesanyját, aki tizenöt éve nem bír belehalni az előrehaladott sclerosis multiplexbe. Két nap története háromszáz oldalon, jól elosztva néhány nyomasztó olvasási napra, nehézvíz-töménységben, olyan jelzőkkel fűszerezve, hogy álmunkból felébredve is fel tudjuk idézni a kis középpolgári faház hangulatát, savanyú, elvezetetlen vizeletszagát, beteg, zavaros csendjét. Ez az a hely, ahol senki nem viszi semmire, mérgezik a kutakat, az út menti gyorsbüfében megsüketülnek a sült halak a Geiger-Müller-számláló sivításától, a diszkóban senki nem olyan nemű, mint amilyennek látszik, a pincérlányok meg a gyermekeiket egyedül nevelő családanyák pedig soha nem szexeltek még normálisat, csak kikötözve, benzinkutasnak öltözve vagy lottó-show alatt hátulról, és egyedül orálisan kívánják a biztos kielégülést.

A fiú pedig, akit soha nem szerettek, muszájból elhatározza, hogy visszatér, ápol, szerelmes lesz, és ennek a városnak szenteli az életét, itt próbál megöregedni, ha a biomechanika és az érzéstelenítők istene is úgy akarja. Röpke két nap alatt fulladnak kudarcba a tervei. Végső megoldásra szánja el magát. Az endlösung azonban elmarad, akár a hálaadás napja. Megússzuk, de már nem leszünk ugyanazok az emberek, ha sikerült vízbefúlás nélkül végigolvasnunk ennek a számunkra még ismeretlen, ám háromkötetes írókrisztusak a monológregényét.

- sisso -

Európa, 1999, 330 oldal, 1500 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.