Könyv: A huszonkettes lescsapdája (Tizenegy dressz. Focinovellák Tarján Tamás válogatásában)

Zene

Kell egy csapat. Mándy - Moldova Karinthy II. Örkény - Bereményi (Darvasi) Ferdinandy Esterházy Kőrösi Nagy G.(áspár) - Spiró (Kukorelly) Tandori (Módos P.) Szöv. kap. Tarján T. Ezzel a csapattal - két csapatra való novellával - bárkit leverhetünk. ...e kötet írásainak mindössze specifikuma, ám nem a legfontosabb vonása, hogy éppen a labdarúgásról szólnak - mentegetőzik már a meccs után, az Utószóban a szöv. kap., pedig mi más lenne a legfontosabb vonás, mint a foci, a laszti, a bőr, a... Hogy mellesleg életről-halálról szólnak e novellák, hát istenem. A foci is életre-halálra megy, még kispályán is, még torinóra is. Hogy az antológia így közvetve kirajzolhatja a század történelmének a hazai szeletét, a harmincas évektől a háborún, 1945-ön, 1956-on, 1968-on át a hetvenes évekig - kit érdekel? Ebből van elegünk. De Gruber Karcsi és Baumgartner védései, az alattomos Mustár kettő, Tolvaj Ferdinánd jobbszélsőjátéka, a Vakk Bek, Edströmnek az a bizonyos, mindent eldöntő fejesgólja, egy Juhász István nevű ifijátékos góljai, a Budapesti Iszkra Olajbányász ritka győzelmei - ezekért érdemes (volt) meccsre járni, könyvet kézbe venni. Bár Edström gólja fájdalmas replay... (én úgy - rosszul? - emlékszem, a jobb sarokba ment - vánszorgott - be, hasonlóan Ciernatinski góljához, szegény Mészáros Bub, átkozott jobb sarok!) A gólok! Hiányolom Darvasi L. góljait (Gólok története, A portugálok [nem is A magyarok] című kötetből, a kötényeket [szintén Darvasi L., mármint ő kapta, igaz, a szöv. kap. az összeállításkor nem ismerhette e bőrösöket, talán majd egy bővített keretben]). Hiába kerestem Hamvai Kornélt (blasz kettő, csatár), pedig nem bajlódik sérüléssel, nemrég kapott Déry-díjat Márton partjelző fázik című (első) kötetére.

Az a les, amikor szidják az anyádat.

Hamvai Kornél

Kell egy csapat. Mándy - Moldova Karinthy II. Örkény - Bereményi (Darvasi) Ferdinandy Esterházy Kőrösi Nagy G.(áspár) - Spiró (Kukorelly) Tandori (Módos P.) Szöv. kap. Tarján T. Ezzel a csapattal - két csapatra való novellával - bárkit leverhetünk. ...e kötet írásainak mindössze specifikuma, ám nem a legfontosabb vonása, hogy éppen a labdarúgásról szólnak - mentegetőzik már a meccs után, az Utószóban a szöv. kap., pedig mi más lenne a legfontosabb vonás, mint a foci, a laszti, a bőr, a... Hogy mellesleg életről-halálról szólnak e novellák, hát istenem. A foci is életre-halálra megy, még kispályán is, még torinóra is. Hogy az antológia így közvetve kirajzolhatja a század történelmének a hazai szeletét, a harmincas évektől a háborún, 1945-ön, 1956-on, 1968-on át a hetvenes évekig - kit érdekel? Ebből van elegünk. De Gruber Karcsi és Baumgartner védései, az alattomos Mustár kettő, Tolvaj Ferdinánd jobbszélsőjátéka, a Vakk Bek, Edströmnek az a bizonyos, mindent eldöntő fejesgólja, egy Juhász István nevű ifijátékos góljai, a Budapesti Iszkra Olajbányász ritka győzelmei - ezekért érdemes (volt) meccsre járni, könyvet kézbe venni. Bár Edström gólja fájdalmas replay... (én úgy - rosszul? - emlékszem, a jobb sarokba ment - vánszorgott - be, hasonlóan Ciernatinski góljához, szegény Mészáros Bub, átkozott jobb sarok!) A gólok! Hiányolom Darvasi L. góljait (Gólok története, A portugálok [nem is A magyarok] című kötetből, a kötényeket [szintén Darvasi L., mármint ő kapta, igaz, a szöv. kap. az összeállításkor nem ismerhette e bőrösöket, talán majd egy bővített keretben]). Hiába kerestem Hamvai Kornélt (blasz kettő, csatár), pedig nem bajlódik sérüléssel, nemrég kapott Déry-díjat Márton partjelző fázik című (első) kötetére.

(a regény majdnem olyan jó, mint a címe), a címadó részlettel befért volna a csapatba. De ne keressünk porszemet a gépezetben, a válogatott így is (tetszést) nyert, a focinovellákból még öt csapatot is - mint annak idején Jancsikát - bármikor ki lehetne állítani. Egy megjegyzés azonban. Rendben van, hogy a borító zöld színben pompázik (a la fű). De miért kellett az ismert (legnépszerűbb) magyar footballcsapat mezét (s azon szponzorát) szerepeltetni a borítón (főleg, ha a könyvet nem támogatta)? És vajon miért mártották a könyv lapjait is ződbe?! A válogató s néhány szerző bevallottan elfogult, de élnek dolgozók itt, költők is más színvakságban szenvedve, s Tizenegy dressz nemde válogatott, a szivárvány színeiben? Mit szólna mindehhez Mándy Iván, Csempe-Pempe?

Dózsás, honvédos és bányász, te is olvasd el a könyvet, ha nem tetszik (a borító), fesd feketére, ez mostanában a focink színe, nyalj rá vignettát, és írd rá: Kötelező olvasmány.

Sajó László

(forward, Bp. Iszkra Olajbányász, BEAC-Öregfiúk)

General Press, 1996, 315 oldal, 798 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.