Könyv: Az ezeregyedik éjszaka joga: Az Ezeregyéjszaka meséi

  • - sisso -
  • 1999. december 23.

Zene

Kisebb szenzáció van itt kibontakozóban, mégpedig egy hétkötetes vállalkozás, amelynek már az első megjelent darabja is vaskos, és nemcsak a kiváló tartalommal sűrűn nyomtatott papír súlyától, hanem a kezdő száznegyvenöt mesétől, ami a transzkulturális tudattalanunkat fogja örökre nyomasztani. Az Ezeregyéjszaka meséit eddig jelmezbálokra vettük elő, csupán leegyszerűsített változatban, átfordításokban ismerhettük, rosszabb esetben a gyermekekre veszélyes, Száz híres mese jellegű Walt Disney-verzióban híresült el néhány darabja. Élt azonban egyszer, és sajnos csak élt, nem érhette meg a megjelenést, egy palloslelkű, kőkemény hölgy: Prileszky Csilla, aki egy életen át fordította a szent könyvekkel vetekvő, a IX. századtól élőben alakuló, szinte összegyűjthetetlen anyagot. Temérdek munkáját nem is lehet eléggé méltatni néhány sorban, de az biztos, ha egyszer elterjed ez a mesefolyam, gond nélkül építjük majd be a kis rejtelmes agyunkba a mameluk kori Szíriát, az elnyomott arab irodalmi köztudatot, a perzsa miniatúrák hangulatát vagy az at-tavíl versmértéket. A Mars felé tartva az első űrexpedíción meg majd ezzel szórakoztatják magukat az emberi félklónok a hibernálás sokkja után. Ezer év múlva is rekonstruálni lehetne belőle a földi társadalmakat működtető erőket, a humanoid ösztönök bibliáját, az emberi észjárás és karakter kimeríthetetlen jegyzékét. Maga az előszó is egy sajátos történelemkönyv, de az első hiteles magyar Ezeregyéjszaka-sztori életre való csomag, felnőtt nemzedéket újranevelő olvasmány. Nem gyermekmese, hiszen, különösen az első éjszaka jogáról vagy a rabszolgák szexuális forradalmáról szóló történetek inkább az ivar- és értelmileg éretteknek szolgálnak örök érvényű tanulságokkal. Terapeutikusan hatnak a feszült családi kapcsolatokra. Nyugodtan felolvashatunk belőle egymásnak kádfürdő alatt vagy ágyba bújáskor, olajos masszázs idején. Sahrizád és Sahrijár király meséi nem lineárisak, hanem egy-egy meséből újabb indákként nyúlnak ki a végtelenbe, és mire visszatérnek az alaphelyzethez, a mesei jelen időhöz, addigra beutaztuk velük az árnyak és élők párhuzamos birodalmait. Akinek füle van rá, az szeretni fogja, akinek nincs, az hiányolni. Mi még csak a kereskedő és a dzsinn történetfüzérénél tartunk, de már jól vagyunk, és jövő karácsonyig, mire talán meglesz a családi összes, leküzdjük a pánikbetegségeinket, és otthon leszünk a negyven rablóban is.

Kisebb szenzáció van itt kibontakozóban, mégpedig egy hétkötetes vállalkozás, amelynek már az első megjelent darabja is vaskos, és nemcsak a kiváló tartalommal sűrűn nyomtatott papír súlyától, hanem a kezdő száznegyvenöt mesétől, ami a transzkulturális tudattalanunkat fogja örökre nyomasztani. Az Ezeregyéjszaka meséit eddig jelmezbálokra vettük elő, csupán leegyszerűsített változatban, átfordításokban ismerhettük, rosszabb esetben a gyermekekre veszélyes, Száz híres mese jellegű Walt Disney-verzióban híresült el néhány darabja. Élt azonban egyszer, és sajnos csak élt, nem érhette meg a megjelenést, egy palloslelkű, kőkemény hölgy: Prileszky Csilla, aki egy életen át fordította a szent könyvekkel vetekvő, a IX. századtól élőben alakuló, szinte összegyűjthetetlen anyagot. Temérdek munkáját nem is lehet eléggé méltatni néhány sorban, de az biztos, ha egyszer elterjed ez a mesefolyam, gond nélkül építjük majd be a kis rejtelmes agyunkba a mameluk kori Szíriát, az elnyomott arab irodalmi köztudatot, a perzsa miniatúrák hangulatát vagy az at-tavíl versmértéket. A Mars felé tartva az első űrexpedíción meg majd ezzel szórakoztatják magukat az emberi félklónok a hibernálás sokkja után. Ezer év múlva is rekonstruálni lehetne belőle a földi társadalmakat működtető erőket, a humanoid ösztönök bibliáját, az emberi észjárás és karakter kimeríthetetlen jegyzékét. Maga az előszó is egy sajátos történelemkönyv, de az első hiteles magyar Ezeregyéjszaka-sztori életre való csomag, felnőtt nemzedéket újranevelő olvasmány. Nem gyermekmese, hiszen, különösen az első éjszaka jogáról vagy a rabszolgák szexuális forradalmáról szóló történetek inkább az ivar- és értelmileg éretteknek szolgálnak örök érvényű tanulságokkal. Terapeutikusan hatnak a feszült családi kapcsolatokra. Nyugodtan felolvashatunk belőle egymásnak kádfürdő alatt vagy ágyba bújáskor, olajos masszázs idején. Sahrizád és Sahrijár király meséi nem lineárisak, hanem egy-egy meséből újabb indákként nyúlnak ki a végtelenbe, és mire visszatérnek az alaphelyzethez, a mesei jelen időhöz, addigra beutaztuk velük az árnyak és élők párhuzamos birodalmait. Akinek füle van rá, az szeretni fogja, akinek nincs, az hiányolni. Mi még csak a kereskedő és a dzsinn történetfüzérénél tartunk, de már jól vagyunk, és jövő karácsonyig, mire talán meglesz a családi összes, leküzdjük a pánikbetegségeinket, és otthon leszünk a negyven rablóban is.

- sisso -

Atlantisz Könyvkiadó, Bp., 1999, 760 oldal, 2900 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.