Könyv: Filmregény (Oxfordi Film Enciklopédia)

szerző
- turcsányi -
publikálva
1999/37. (09. 16.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

"Minden művészet közül számunkra legfontosabb a film" - mondotta Iljics, és elégedetten nézett szét népes hallgatóságán, majd félrevonta Joszifot, és javaslatokat tett néki arra nézvést, hogy kiket kéne legsürgősebben eltenni láb alól. "Ne félj, rád is lesz gondom" - gondolta amaz, mert már régen szeretett volna magának egy külön vetítőtermet a Kremlben, csak majrézott az öregtől.

Oxford Film Enciklopédia

"Minden művészet közül számunkra legfontosabb a film" - mondotta Iljics, és elégedetten nézett szét népes hallgatóságán, majd félrevonta Joszifot, és javaslatokat tett néki arra nézvést, hogy kiket kéne legsürgősebben eltenni láb alól. "Ne félj, rád is lesz gondom" - gondolta amaz, mert már régen szeretett volna magának egy külön vetítőtermet a Kremlben, csak majrézott az öregtől.

A fenti történetből így, szó szerint, lehet, hogy semmi sem igaz, de a filmek, a filmművészet kapcsán keresni az igazságot nem is feltétlenül célravezető dolog. A film, legyen bármilyen - még akár dokumentum is -, színtiszta mese, egyfelől. Másfelől viszont csontszáraz technika, tehát öntörvényű, földi igaz- ságokon túli dolog.

Az ember mégis hajlamos időről időre érdekes és változóan sikeres kísérletekbe fogni bizonyos filmhez, filmművészethez, filmcsináláshoz kapcsolható igazságok megtalálásához és lefektetéséhez vezető szándékkal. Könnyű kitalálni, miért. A reménytelenség überolhatatlan szabadságáért, alighanem.

Ilyetén azt kijelenteni egy enciklopédiáról, hogy választott tárgykörének színigaz története foglaltatik benne, ezen speciális esetben korántsem felelőtlen állítás. És segít abban is, hogy elkerüljük az efféle recenziók legordasabbik csapdáját, a nyafogást, mely átüt minden leltárszerű hibajegyzéken, hogy ez miért nincsen benne, ha amaz oldalakon kereszül, és hogy Géza, a hírneves és világot járt másodasszisztens nem is akkor született, amikor apja, a hasonnevű segédoperatőr.

A dolog mesebeli voltának köszönhető az is, hogy a tárgy igencsak kézenfekvő képletet kínál arra az esetre, ha mindenáron mérlegelni akarunk. Élve e lehetőséggel, különösebb félelem nélkül mondhatunk olyanokat, mint a mára rossz hírű ruszki bajkeverő, aki alighanem ezüstnitrátot vizelt volna a gyönyörtől, ha valamelyik haverja a fülibe súgja, hogy nemsokára a halakkal alszol, de rá se ránts, mert Klaus-Maria Brandauer fogja játszani felnőtt korú személyedet. Követve tehát a lenini utat, kijelenthetjük: az a jó filmkönyv, amit először ától cettig kiolvashatunk, mint egy regényt a HÉV-en, aztán meg fölrakhatjuk a polcra, hogy onnan mint kézikönyv szolgálja családunk épülését.

Ahhoz sem kell különösebb éleslátás, hogy itt tárgyalt könyvünk kiválasztásakor úgymond tutira menjünk. Tényleg maga a biztos tipp.

Oxford - varázsos csengésű földrajzi név. Állítólag már az édenkertben is Oxinak szólította egymás közt a lakosság az almafát. Hogy lett is belőle baj? Az a tyúk és a tojás problémakörére fogható. Ha tudjuk, hogy érdemes a kígyónak leszurkolni hatezerötszáz forintokat, mint amennyit e súlyos munkáért kell a könyvesnél hagynunk, sokkal kisebb lett volna a ribillió.

Film - erről beszéltünk eddig, ugyancsak biztos valami, csak engedjük magunkra, hisz mese. Technikás, technikás. Nagy ügy, Eusebio is az volt, mégis elvarázsolt.

Enciklopédia - "A Tudomány egészét, minden fontos ismeretet összefoglaló és áttekinthető rendszerben tárgyaló mű" - állítja róla az értelmező szótár, melynek készítője mintha tudta volna, mik az érdekes filmkönyv általunk ezúttal meghatározott kívánalmai. Magyarán, ha az egész cucc százéves kavargásának követését pontosan onnan akarjuk kezdeni, ahol a barlang falán a bölény elugrott a lándzsa elől, urambocsá´ odáig, hogy Klaus-Maria besminkelés után, félkész Leninként megjegyzéseket tett a casting-direktorok elmeállapotára, akkor jó helyen járunk. (Csak az enciklopédikus hűség kedvéért: "Már megint egy vérbajos kretén, mi lesz ebből? A Távol Afrikától után az asszony két hónapra visszaköltözött az anyóshoz, nehogy elkapjon tőlem valamit.")

Ráadásul hogy az is rá van írva a címlapra: A világ filmtörténetének kézikönyve, végképp eldőlt a kérdés, magára kicsit is adó, önmagát megbecsülni szerető mesebeli mozizó kénytelen a kasszához fáradni. A dolog akkor is megéri, ha a következő hat filmet partnerestül kihagyja az ember. Legyünk megengedők: tessenek a spórolást a Csillagok háborúja után kezdeni, az úgyis kötelező kűr, annyi pénzzel tartozunk a mozi uzsoráslelkű ördögének, vigye.

Az energiákat nem kímélő, ám a mű egyáltaláni létének köszönhető rábeszélő futam, csakis e hely műfaji szabályainak szorításában igényli az okadatolást. Ez is olyasmi, ami az ördögé, vigye ezt is, úgy kell neki (gondolom, mint egy falat kenyér).

A filmben például az is nagyon jó, hogy volt neki néma korszaka. Sokáig nem értettem a zenekritikus-társadalom egészének úgyszólván egyöntetű irigykedését a filmkritikusok irányába. Kell-e mondanom, mi táplálja a nemes érzést? Vegyenek enciklopédiát, megtudják!

Aztán, ki hinné, jön a hangos és köztünk szólva a még hangosabb korszak, majd bolond leszek fölsorolni az egész tartalomjegyzéket. Ám azt feltétlenül meg kell említeni, hogy a mű példás módon tekintettel van célzott közönségére. 1896-tól úgyszólván napjainkig tárgyalja, Bikácsy Gergely három gyors, rövid, ám velős, minden oxfordiságnak magasan megfelelő tanulmányával, a magyar filmművészetet, és mire odaérünk (úgy a nyolcszázadik oldal magasságában), már annyira benne vagyunk a rémmesében, hogy hajlamosak vagyunk természetesnek venni, pedig ajándék.

Szóval megy, hömpölyög a mozisztori, és közben szürkével alányomott keretesekben ott a protagonisták életrajza is, nem számoltam, de legalább kétszázé, meg a sok kép, nézegethetők, kimásolhatók.

Lehetett volna persze mindenről tudományos megközelítéssel is beszélni. Másnak. Ugyanis, mint azt a jó filmkönyv kritériumai kapcsán pedzegettük, ez esetben olvasmányt tárgyalunk, mely még ráadásul ez is meg az is, például kézikönyv. Egy regény sztoriját, pláne ha annak jó része a szemünk előtt játszódott, hiábavalóság elmesélni.

Az elején citált Lenin, azontúl, hogy valószínűleg pontatlan is - gyerekkorom ifjúsági mozibérletére volt rávésve -, tartalmaz egy nehezen behatárolható elemet is: "számunkra". Anyád, Lenin! Mi közöm hozzád? Mégis.

Az Oxford Film Enciklopédia "számunkra" nélkülözhetetlen. Lebilincselő tényregény gondos szerkesztők és lelkiismeretes fordítók tálalásában minden mozizónak. Kezdőnek, haladónak, menthetetlen bolondnak egyaránt.

- turcsányi -

Glória Kiadó, 1998, 896 oldal, 6500 Ft

szerző
- turcsányi -
publikálva
1999/37. (09. 16.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra

még több Kultúra...