Könyv: Hova dugjam (Ficsku Pál: Élni három nővel)

  • Para-Kovács Imre
  • 1997. július 10.

Zene

Nekem már egy idő óta minden déja vu, nem érnek meglepetések, csak teszek-veszek, úgy olvasok, ahogy mások írnak, vagy úgy sem, csak várom, hogy kimehessek a strandra, esetleg le, az Eldorádóba, ahol öntöttvas széken lehet olvasni a Vasárnapi Híreket, amíg tart a sör, aztán vissza a lakásba, ott legalább csönd van, meg könyvek, na nem mintha vennék mostanában, csak úgy kapom, adják, hogy írjak róla, én meg írok, mibe kerül az nekem, időm van, számítógép van a szerkesztőségben.

Nekem már egy idő óta minden déja vu, nem érnek meglepetések, csak teszek-veszek, úgy olvasok, ahogy mások írnak, vagy úgy sem, csak várom, hogy kimehessek a strandra, esetleg le, az Eldorádóba, ahol öntöttvas széken lehet olvasni a Vasárnapi Híreket, amíg tart a sör, aztán vissza a lakásba, ott legalább csönd van, meg könyvek, na nem mintha vennék mostanában, csak úgy kapom, adják, hogy írjak róla, én meg írok, mibe kerül az nekem, időm van, számítógép van a szerkesztőségben.

Itt van ez a Ficsku Pál, írt már ezelőtt is egy könyvet, arról is írtam, akkor most erről is fogok, rögtön a borítóval kezdeném, hát az baromi ronda, mintha egy Fradi-barát rajztanár rittyentette volna egy papírszalvétára a nagyszünetben, pedig nem: Sütő Károly és a szerző jegyzi, Mészáros Márta illusztrációjának felhasználásával, gondolom, hogy örülhetett. A hátsó oldalon meg a szerző, maga Ficsku Pál képe, komolyan mondom, nem tudom, hova dugjam a gyerek elől a könyvet, ha hozzám látogat.

Belül azonban már jobb a helyzet, a betűk rendben vannak, meg amit kiadnak így olvasva, az is. Sokkal érettebb és jobb ez a könyv, mint az előző, bár nekem az is nagyon tetszett, igaz, én egy igénytelen barom vagyok, ezt mindenki tudja, de akkor is bejött. Olvasom, szórakoztat, megrendít, andalít, meg ilyenek, közben azon gondolkozom, milyen jó, hogy van egy rendes, bulizós, ivós prózaírónk, aki mesél, csinálja a történeteit, aztán van nekik elejük, közepük, végük, ahogy az iskolában tanították.

Az Élni három nővel jó könyv, néhol kifejezetten zseniális, Az oltott mész íze című novella már a szerző által célként kijelölt Mikszáth Kálmán téri magasságokban szárnyal, gyönyörű, megrázó történet, mintha én írtam volna.

A kötet nyilvánvaló egyenetlensége ellenére is ajánlott olvasmány, bár 780 forintos ára kissé sokkoló lehet egy Delfin-könyveken nevelkedett olvasó számára, de hát ez már majdnem megszokott: egy környezetismeret feladatlap igényességével megnyomott kiadvány az ezres forinthatár közelében, ez van, nem lesz már jobb soha, legalább a tartalomért nem kell szégyenkeznie senkinek, bár ha azt a már kocsmai poénnak is kissé avas három nő-poént nem erőltette volna annyira a szerző, nyugodtabban aludnék.

Para-Kovács Imre

Seneca, 1997, 155 oldal, 780 forint

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.