Könyv: Hova dugjam (Ficsku Pál: Élni három nővel)

  • Para-Kovács Imre
  • 1997. július 10.

Zene

Nekem már egy idő óta minden déja vu, nem érnek meglepetések, csak teszek-veszek, úgy olvasok, ahogy mások írnak, vagy úgy sem, csak várom, hogy kimehessek a strandra, esetleg le, az Eldorádóba, ahol öntöttvas széken lehet olvasni a Vasárnapi Híreket, amíg tart a sör, aztán vissza a lakásba, ott legalább csönd van, meg könyvek, na nem mintha vennék mostanában, csak úgy kapom, adják, hogy írjak róla, én meg írok, mibe kerül az nekem, időm van, számítógép van a szerkesztőségben.

Nekem már egy idő óta minden déja vu, nem érnek meglepetések, csak teszek-veszek, úgy olvasok, ahogy mások írnak, vagy úgy sem, csak várom, hogy kimehessek a strandra, esetleg le, az Eldorádóba, ahol öntöttvas széken lehet olvasni a Vasárnapi Híreket, amíg tart a sör, aztán vissza a lakásba, ott legalább csönd van, meg könyvek, na nem mintha vennék mostanában, csak úgy kapom, adják, hogy írjak róla, én meg írok, mibe kerül az nekem, időm van, számítógép van a szerkesztőségben.

Itt van ez a Ficsku Pál, írt már ezelőtt is egy könyvet, arról is írtam, akkor most erről is fogok, rögtön a borítóval kezdeném, hát az baromi ronda, mintha egy Fradi-barát rajztanár rittyentette volna egy papírszalvétára a nagyszünetben, pedig nem: Sütő Károly és a szerző jegyzi, Mészáros Márta illusztrációjának felhasználásával, gondolom, hogy örülhetett. A hátsó oldalon meg a szerző, maga Ficsku Pál képe, komolyan mondom, nem tudom, hova dugjam a gyerek elől a könyvet, ha hozzám látogat.

Belül azonban már jobb a helyzet, a betűk rendben vannak, meg amit kiadnak így olvasva, az is. Sokkal érettebb és jobb ez a könyv, mint az előző, bár nekem az is nagyon tetszett, igaz, én egy igénytelen barom vagyok, ezt mindenki tudja, de akkor is bejött. Olvasom, szórakoztat, megrendít, andalít, meg ilyenek, közben azon gondolkozom, milyen jó, hogy van egy rendes, bulizós, ivós prózaírónk, aki mesél, csinálja a történeteit, aztán van nekik elejük, közepük, végük, ahogy az iskolában tanították.

Az Élni három nővel jó könyv, néhol kifejezetten zseniális, Az oltott mész íze című novella már a szerző által célként kijelölt Mikszáth Kálmán téri magasságokban szárnyal, gyönyörű, megrázó történet, mintha én írtam volna.

A kötet nyilvánvaló egyenetlensége ellenére is ajánlott olvasmány, bár 780 forintos ára kissé sokkoló lehet egy Delfin-könyveken nevelkedett olvasó számára, de hát ez már majdnem megszokott: egy környezetismeret feladatlap igényességével megnyomott kiadvány az ezres forinthatár közelében, ez van, nem lesz már jobb soha, legalább a tartalomért nem kell szégyenkeznie senkinek, bár ha azt a már kocsmai poénnak is kissé avas három nő-poént nem erőltette volna annyira a szerző, nyugodtabban aludnék.

Para-Kovács Imre

Seneca, 1997, 155 oldal, 780 forint

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?