Könyv: Korlátlanul (John Updike: Az idő vége felé)

  • Galgóczi István
  • 1998. július 2.

Zene

Updike legújabb regénye a jövő évezred legelején, 2019-ben és 2020-ban játszódik az Amerikai Egyesült Államokban. A Kínával való háború az országot gazdaságilag és politikailag legyengítette, tárgyait és épületeit radioaktívvá tette, lakosságát megtizedelte. A fiatalok, hazájukat elhagyván, Mexikóba mennek legálisan és illegálisan, és ott találják meg azt, amit valaha nagyapáik földje ígért.

Updike legújabb regénye a jövő évezred legelején, 2019-ben és 2020-ban játszódik az Amerikai Egyesült Államokban. A Kínával való háború az országot gazdaságilag és politikailag legyengítette, tárgyait és épületeit radioaktívvá tette, lakosságát megtizedelte. A fiatalok, hazájukat elhagyván, Mexikóba mennek legálisan és illegálisan, és ott találják meg azt, amit valaha nagyapáik földje ígért.

Ebben a világban él Ben Turnbull nyugdíjas befektetési tanácsadó, aki elhatározza, hogy napló formájában emléket hagy annak a jövőnek, melynek már csak "tégla- és betontörmelék" a Kormányzási Központ, "ahol a >>John F. Kennedy-házMiközben emlékezik, gondolatai nemcsak tegnapjai között cikáznak ide-oda, hanem a kvantumelmélet határozatlansági relációja következtében egyszerre több univerzumban is.

Ben Turnbull, több ezer évet maga mögött hagyva, egyiptomi sírrablóvá lesz, aki az aranyért képes megszentségteleníteni az embert, a holtat és az isteneket. "Talán az Arany Háza felé közeledünk, ahol a múmia uralkodik a rothadó orrával és a bűzös beleivel teli urnával. A rossebb rohassza el Hóruszt! Hogy enné Anubisz a saját ürülékét az örökkévalóságig!"

A múlt miatti bűntudat apostollá nemesíti. Mint "János Márk, Barnabás unokaöccse" hittel és földi ésszel hirdeti az igét: "Mindannyiunknak megvan a maga megvilágosodása, a damaszkuszi úton vagy másutt." De egy affér megszabadítja a Pál iránti hódolattól, és beigazolódik a gyanúja, "hogy eltorzítja a Mester igéjét szenvedélyében, hogy megtérítse az egész világot, s hogy mindenkit zsidóvá tegyen, de úgy, hogy végül egyetlen zsidó se maradjon". De az idő a durva haragot megbocsátássá simítja. "Én, János Márk, akit férfikoromban latin nevemen ismernek, idővel kibékültem Pállal."

Az apostol szerzetessé lesz, akihez, miközben egy férfi szól dallamos, pogány nyelvén, összegömbölyödik, "hogy a bárd útja egy pillanattal tovább tartson" a testén.

Innen már csak egy lépés a földi hívő személye, aki mindent tudományosan magyaráz: "Mielőtt Krisztus leszállt a földre, abban az állapotban volt, amit a kvantumelmélet szuperpozíciónak nevez - se itt, se ott, se fönt, se lent. Schrödinger macskája volt."

Epilógusként: "Testünk, mely még 2020-ban is az egyetlen eszköz, melynek segítségével >>mi>élni<< tudunk, megőriz valamiféle atavisztikus csökönyösséget. Embernek lenni ma is egyet jelent azzal, hogy megalázkodunk a test előtt, hogy szenvedünk és meghalunk."

Galgóczi István

Európa Könyvkiadó, 1998, 346 oldal

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.