Könyv: ...miiii mozog a zöld leveles bokorban? (Parti Nagy Lajos: Hősöm tere)

  • Forgács Zsuzsa
  • 2000. december 21.

Zene

Lehetséges volna ezen a Földnek nevezett, űrben hajókázó, paradicsomi anyaplanétánkon, a pirkadó harmadik évezredben faji hadován alapuló totális hatalomátvétel?
Lehetséges volna ezen a Földnek nevezett, űrben hajókázó, paradicsomi anyaplanétánkon, a pirkadó harmadik évezredben faji hadován alapuló totális hatalomátvétel?

A Hősöm tere írója szerint az új smink-, tánc-, manír- és csőrcsattogtatási rend, amelyhez pillanatok alatt oly olcsó és gyáva önáltatással akklimatizáltuk magunkat, nem pusztán abszurd, de ártalmatlan bábjáték-operett, amin vinnyogva gurulhatunk a röhögéstől - mert ígérem, mindenki vinnyogva fog röhögni, aki akárcsak futólag belecsippent ebbe a könyvbe -, hogy aztán kitapsolva, kimulatva, kimosolyogva magunkat, Micimackó gyanútlan jóhiszeműségével elraktározódjunk télire, hanem immár egy valóságos, újfajilag "hatalomátvett" végkifejlet lidérces jelen idejének vagyunk szereplői.

Felkérem az igen tisztelt olvasó utastársaimat, hogy a további érvényes együtt haladás érdekében tépjék le arcukról az elsötétítő maszkot!

Parti Nagy Lajos még ennél is többet tesz értünk, ő ugyanis még vezéráldozatra is képes tételének bizonyítására. Pontosabban magát a szerzőt - tehát saját magát, mint önmaga teremtményét - áldozza be, mikor a faji hadoválók székházában hagyja testét kísérleti célokra, hogy az új-régi űberfaj képviselői beműthessenek neki ezt-azt: például szárnyakat, ami hát - lássuk be - egyáltalán nem lekicsinylendő, sőt mindannyiunk számára határtalanul lelkesítő kilátás és körülmény. A kérdés persze minden korokban az volt és az lesz, hogy milyen áron kaphatunk mi és a szerző szárnyakat? A recept a régi, a forgatókönyv álruhája új:

Felejtkezz el a szalonképességedről, sőt bélyegezd csökevénynek, mely akadályoz az "erő megragadásában, melynek mindenkori direkt következménye a megragadás ereje." Aztán állj neki lekoppintani a körülötted hadoválók faji hadoválását, és amikor már kellően megszoktad a fordulatokat, ígérd meg magadnak, hogy "mostantól fogva azt is fogod gondolni, amit mondasz"...

A Parti Nagy Lajos teremtette én-hős is ezt teszi, hogy beválthassa minden korok szerzőinek horrorját: 1. hogy a teremtmény leváljon - és teljességgel függetlenedjen - teremtőjéről/től (lásd: az emberiség istenről), 2. hogy a mértéket és szemérmet nem ismerő faji hadoválás szabadjára eresztett mámorában a függetlenedett ÉN egyik kifejlett példánya eljöjjön értünk, és minimum bezúzzon, bedaráljon, befaljon minket, bár előtte nagy valószínűséggel még el fog játszatni velünk egy-két mobiltelefonos, látványtervezett, lincselős tömegjelenetet az aftershave-színű ég alatt, a fekete inges őrző-védőkkel benépesített amfiteátrumában.

Ha viszont szerencsénk van, minden cécó és ragozás nélkül a liftaknában végezzük, sőt egy fejbegolyó is jár a nyerteseknek. A kevésbé szerencsés változatban csak elgázosítanak minket. Különösen akkor van erre jó esélyünk, ha a vezér hatalomra juttatóinak első körébe tartozunk, hiszen köztudomású, hogy az első kör mindig szeret mindenféle nyimvedt-nyamvadt számlát benyújtani, praktikus ezt nem kivárni.

Parti Nagy Lajos könyve földi, légi és virtuális irányítóközpont, mely segít figyelmünket az új ezredforduló akut problémáira összpontosítani, a génsebészettől a behódolástanig. Hogy jobban csússzon a horror, szerzőnk mindezt olyan vadonatúj nyelvi humorral műveli, melynek nincsenek előzményei irodalmunkban. Ma, amikor családtagjaink, barátaink, egykori iskolatársaink és (fájdalmas dolog ezt leírnom) egykor hőn szeretett és tisztelt tanáraink közül egyre többen kezdenek aláevezni, aláhinni, aláönigazolni magukat, és milliméterről milliméterre szinte a maguk számára is észrevehetetlenül átprogramozni magukat az "új" Nagy Faji viselkedési és köznyelvi szótárba, másképpen szólva e szótár követelményeihez igazítják túlélési elképzeléseiket, NOS, ebben a helyzetben kérve kérlek benneteket, tisztelt olvasók, hogy vigyázó szemetek a Hősöm terére vessétek...

Forgács Zsuzsa

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.