Könyv: Nagy Károly trónfosztása (Heribert Illig: Kitalált középkor)

  • - decker -
  • 2003. április 10.

Zene

A Németországban néhány éve, tavaly pedig magyarul is megjelent botrány-/sikerkönyv nem kevesebbet állít, mint hogy az európai történelem egy jól behatárolható szegmense - a VII.-től a IX. századig - a X. században konstruált agyszülemény. A történelem legnagyobb időhamisítását feltáró munka mégsem része az idióta összeesküvés-elméletek végtelen halmazának, inkább érdekes gondolatkísérlet, ezért érdemes néhány állítását legalábbis fontolóra venni.

A szerző a könyv hátsó borítóján csillogó szemű keresztes lovagként pózol. A kezében tartott kard nemcsak a középkori téma stilizált jelzése, hanem szakmán belüli pozíciót is jelez: Illig urat a középkortörténészek leginkább bolondos műkedvelőnek tekintik. Ettől persze még lehetnek érdekes meglátásai - főként persze olyanok számára, akik sosem foglalkoztak behatóbban bármelyik történelemtudomány speciális szeletével. Aki már végzett kutatómunkát, annak világos, hogy egy adott témáról való tárgyi tudásunk bővülésekor hatványozottan megnő azon adatok/tények csoportja, melyeket csak bizonytalan hipotézisek segítségével kapcsolhatunk egymáshoz. A könyv szerzője - mondhatni - jól beválasztott: egy amúgy is vitatott, sötét korszak kiemelkedő alakját kezdte el alaposabban körüljárni.

Az írástudatlan Nagy Károly

Választásában lehet, hogy némi euroszkepszis vezényelte, bár ez explicite nem jelenik meg a könyvben. Az i. sz. 800-ban császárrá koronázott Karoling-uralkodóra, Nagy Károlyra úgy tekintenek ugyanis, mint aki megálmodta és korának megfelelően kiépítette az egyesült Európa (az EU) intézményes formáját. Illig szarkasztikus gúnnyal nézegeti tárgyát, "Európa világítótornyát". Először mint valaha létezett személyt, tehát mint embert vizsgálja: hogyan fért bele 48 évi uralkodásba 44 év folyamatos háborúzás (melyekben lóháton nyargalva mindig személyesen vett részt, legalább háromszor megfutva az Egyenlítő virtuális hosszúságát), miközben négy feleségének és hat ágyasának 19 gyermeket nemzett (köztük vérfertőzéssel a később hősi ének főszereplőjévé váló Rolandot). A császárok császára nemcsak jogászként alkotott maradandót, hanem filológusként (a latin nyelv újraébresztése), germanistaként (a frank [német] nyelvtan megteremtése), tudósként (iskola-, egyetem- és könyvtáralapítások, népművelődés parancsba [!] adása), műértőként és a művészetek mecénásaként (kolostori könyvfestészet támogatása), csillagászati és naptárszámítási reformerként is (az év kezdetét karácsonyról húsvétra helyezte át). Ő volt a lelkészek királya, a Biblia megtisztítója, a lelkek megmentője (hódításai során maga is térített, és elítélte a szeretőt tartó papokat). Mindezen ismereteket az írott források (oklevelek, kódexek, gesták, törvénykönyvek, kortárs életrajzok) közvetítik számunkra, miként azt a tényt is, hogy e hérosz ugyanakkor még írni sem tudott.

Suger apát hamisítóműhelye

A történelmi tényeket leginkább írott források és régészeti leletek összevetéséből "rekonstruálhatjuk". Illig elsősorban a régészeti leletek hiányára (pl. Nagy Károly által alapított városok, kolostorok "nyomtalan" eltűnésére), a fennmaradt építészeti emlékek problematikusságára (az aacheni kupolás várkápolna szerkezeti megoldásait csupán több száz évvel később kezdik el "újraalkalmazni") hívja fel a figyelmet, illetve arra, hogy egy fél európányi országban, amelynek legfeljebb tízmillió lakosa volt, s a közlekedés és a kereskedelem értelemszerűen roppant időigényes elfoglaltság lehetett, a logisztikai nehézségek ellenére miként is működhetett a latin nyelvű közigazgatási rendszer, nem beszélve az olyan extrém esetekről, amikor Nagy Károly páncélos (!) lovasságával télvíz idején az igen magas franciaországi hágókon csak úgy átcsapott Itáliába. Az írott források közvetett tanulmányozása során - egyébként nem egyedüliként - arra a következtetésre jut, hogy a korszakra vonatkozó okmányok nagy része (szerinte az összes) későbbi hamisítvány, ami természetes is, hiszen a XII. században különböző egyházi intézmények e műveletet iparszerűen űzték (pl. nemesi "kutyabőrök" előállítása). A Párizs melletti Saint-Denis-apátság vezetője, Suger, hogy legitimálja kolostorának függetlenségét Párizzsal szemben, odáig ment, hogy Szent Dionysius vértanúságát - "korabeli" gesta kreálásával - az I. századba helyezte át, megelőzve ezzel a konkurens Párizs védőszentjének (Szt. Genovéva) halálát.

Az eltűnt idő nyomában

A hamisítványok megdöbbentően magas számát a mindenkori politikai érdekek motiválták. Cui prodest? - teszi fel Illig úr a kérdést, s persze meg is nevezi a bűnösöket. Nagy Károly alakja, a hozzárendelt értékek, cselekedetek, közigazgatási reformok az államalapító Ottók számára szolgáltak, mind a Rómában székelő pápasággal, mind a bizánci császársággal szembeni legitimációs alapként. A fiktív történelmi alakot (Nagy Károlyt) aztán a korán elhunyt III. Ottó és szövetségese, II. Szilveszter pápa "rendezi el" az időben: a kolostorok szerzetesei szorgalmasan "másolják" a fiktív hős fiktív idejére vonatkozó adatokat, felhasználva és kitöltve azt a mintegy 300 évnyi pluszidőt, amelyet e két ember biztosított számukra. Természetesen e titkos paktumról nem maradt fenn írásos bizonyíték - Illig úr érveit ez amúgy is csak gyöngítené, hiszen hogyan is bizonyíthatná be, hogy éppen ez az egy nem hamis. Bár az európai időszámítás kezdete sem esik egybe Krisztus születésének feltételezett idejével, s a naptár- és időszámítás-reformok megértése után is marad az emberben bizonytalanság, a szerző bonyolult csillagászati számításai sem győznek meg az időhamisítás tényéről. Ha elfogadjuk, hogy minden történelmi személyiség vagy adat feltételezések pókhálójában értelmezhető - azaz a történelem jobban vagy rosszabbul igazolható hipotézisekből áll össze -, akkor Illig úr története is csak egy a sok közül. Ezt pedig úgysem fogadják el azok, akik a történelmi "tények" mozdíthatatlanságában hisznek (mondjuk abban, hogy Szent István tényleg viselte a magyar koronát), és az összeesküvés-elméletek lelkes képviselői sem. Mint például az egyébként fárasztó tudományossággal megírt könyv magyar előszavának habókos szerzője, aki tisztán látja, hogy a háromszáz éves időbetoldás célja nem volt más, mint hogy elszakítsa a szakrális Turul-dinasztiát (Árpád-ház) annak gyökerétől, Attilától, elorozva ezáltal a Kárpát-medencében élő magyarok dicsőséges múltját és jövőjét.

- decker -

Allprint Kiadó, 2002, 559 oldal,

ár nélkül

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Dal a farkasoknak

Június 12-én Orbán Viktor exkluzív élő „interjút” adott Menczer Tamásnak a Harcosok Klubja tagjai számára a Fidesz békeharcáról. A miniszterelnök feltehetően úgy vélte, hogy saját online zászlóalja is gondban van, amikor az állandóan háborúban álló békekormány ideájának belső ellentmondását kell valahogyan feloldania azok számára, akiknek ebben a vakhit nem siet a segítségükre.