Könyv: Szeretem ezt az álmomat

  • Kovács Imre
  • 1996. június 27.

Zene

Kovács Imre

Megjelentek Víg Mihály versei és novellái, csak így, különösebb cím nélkül, film- és koncertfotók csíkmásolataival a borítón, narancsszínű alapon. Itt kellene befejezni az írást, mert aki tudja, hogy miről van szó, az szépen lemegy a könyvesboltba, megveszi, hazaviszi, aztán vagy elolvassa, vagy nem, de akár így, akár úgy cselekszik, csak csendben, visszafogottan teszi, amit tesz, mert ez nem egy hőbörgő, dühödt világ, ez a Víg Mihályé, hanem ilyen pöszmötölős, pepecselős, sallangmentes univerzum, novemberi szerelmekkel, élő kövekkel, jó adag depresszióval. Ezt a kijárási tilalmat nem oldja fel egy rendelet, ez végleges, aki bújt, bújt, aki nem, nem, nincs apelláta.

Általában gyanakodva forgatom az olyan könyvet, amelyben verset, dalszöveget, novellát, forgatókönyvet ömlesztve rak elém a szerző, itt azonban nincs zavar, semmi nyomasztó eklektika, minden műfajban ugyanazt a történetet viszi tovább Víg, ugyanazt az érzést cipeli, miközben dalból prózába vált, még csak nem is zökken az egész.

Próbáltam a dalszövegeket versként olvasni, de minduntalan odatolakodott a dallam, az a nem túl bonyolult, sötét harmónia, amit annak idején még csak nem is szerettem túlságosan, és lehet, hogy a jövőben sem fogom szeretni, csak épp a részemmé vált, mint annyi minden azokból a rohadt nyolcvanas évekből, hogy meghatározza cselekedeteimet, irányítsa gondolataimat olyan pillanatokban, amikor még csak eszembe se jut dudorászni, csak úgy zsigerből meglök erre vagy arra, én meg azt hiszem: én döntöttem.

Víg Mihály: Versek és novellák

Bahia Kiadó, 1996

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.