Könyv: Túl az ír kocsmán (Robert McLiam Wilson: Az Euréka utca)

  • - baz -
  • 2002. december 19.

Zene

Aszerző első magyarul megjelent regénye a mélyír irodalom körébe vág. Látszólag. A könyvben minden megvan, ami a több évszázados ír nyomorúság és szomorúság kelléke. A különféle szervezetek (jellemzőjük, hogy mindegyikük rövidítése hárombetűs) egyre csak robbantgatják a várost, terror terror hátán, ütésre kész öklök, rúgásra lendülő lábak minden utcasarkon. Archaikus világállapot a modernség kellős közepén. Ír sör, ír viszki, ír szűkagyúság. Ebből kiszállni lehetetlennek tűnik.
Aszerző első magyarul megjelent regénye a mélyír irodalom körébe vág. Látszólag. A könyvben minden megvan, ami a több évszázados ír nyomorúság és szomorúság kelléke. A különféle szervezetek (jellemzőjük, hogy mindegyikük rövidítése hárombetűs) egyre csak robbantgatják a várost, terror terror hátán, ütésre kész öklök, rúgásra lendülő lábak minden utcasarkon. Archaikus világállapot a modernség kellős közepén. Ír sör, ír viszki, ír szűkagyúság. Ebből kiszállni lehetetlennek tűnik.

A könyv főszereplőinek, Jake-nek, Chuckie-nek egyetlen esély adódik: a boldogság. Ám ehhez előbb ki kell lépni a bornírt vallásháborúból, és Recenzens szóhasználatában ez most annyit jelent, hogy a könyvnek híggá kell tennie a mélyír valóságot.

A könyv főszereplői mindent megtesznek érte. McLiam Wilson fölényes iróniával és történetfilozófiai mélabúval látja el őket, ez lehetővé teszi számukra, hogy teljes mértékben átéljék helyzetük abszurd nevetségességét. Így szól például Jake egyik kommentárja a vallási (?) ellentétekről: "A vicces az volt, hogy minden egykori markáns különbség már rég elhalványult, és ezek az emberek senkire sem hasonlítottak úgy, mint egymásra. [...] Különös módon a protestáns/katolikus nehézfiúk lankadatlan kitartással és élvezettel verték szarrá a katolikusokat/protestánsokat még akkor is, ha ezek a katolikusok/protestánsok már nem hittek Istenben, és formálisan elhagyták a hitüket. Talányos dilemma, hogy egy bigott vallásosnak mi kifogása lehet egy ateista ellen, aki egy másik vallásba született bele."

A regény elején a falakon feltűnik egy új hárombetűs rövidítés: OTG. Ez megdöbbenti Belfastot. Senki nem tudja, mit jelent, de éppen ezért mindenki - a kormány külön közleményben - megszállottan keresi a jelentését. A könyv végén Jake megtalálja a választ: "Eláruljam, mit jelent az OTG? Szinte mindent. Ez a lényege. [...] Ezért találták ki az OTG-t. Jelenthet bármit, amit csak akarnak. És jelentett is bármit, amit akartak." A rövidítés tehát valóságpótlék. És persze boldogságpótlék egyben.

Nem csoda, hogy ebből aztán elege van az épebb eszű embereknek. De milyen esélyekkel indulnak? Egyetlen esélyük a boldogság, vagy másként, egy Nobel-díjas magyar író szavait variálva: tudják, hogy útjuk végén, akár valami kikerülhetetlen csapda, ott leselkedik rájuk a boldogság.

Persze ezért meg kell dolgozni. Ez a munka a regény története.

Wilson az első mondatban leteszi a garast: "Minden sztori love story." A történet végére mindkét fiatalember megtalálja a maga foltját. Melankolikus zárlat: "Hat hónap múlva talán mind halottak leszünk. Nagy a világ, és elfér benne mindenféle befejezés, és akármennyi kezdet."

Noha egy kissé talán túlírt, egészében szép, igaz, remekül bonyolított, gondosan, ötletesen magyarított, különféle elbeszélői trükkökkel ízlésesen megrakott, virtuóz munka, egy jelentős tehetség okos teljesítménye. Hígsággal önti fel a mély írség világát, hogy e frivolitás révén mentse meg a maga számára. Igaza van.

- baz -

Fordította Kéri Rita; József Attila Kör, 2002, 360 oldal; 2100 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.