L. Simon kiakadt Zoránra
giphy.gif

L. Simon kiakadt Zoránra

  • narancs.hu
  • 2017. március 20.

Zene

A volt államtitkár az ATV stúdiójában ment neki az énekes-dalszerzőnek.

L. Simon László a múlt hét legizgalmasabb témájának nevezte az állami mecenatúra és művészet kapcsolatát, melyet címlapinterjúnkban Zorán is feszegetett. Az Aréna-beli koncertje után a Magyar Narancsnak nyilatkozó zenész ezt mondta: „Nálam mindig arra ment ki a játék, hogy jöjjön annyi ember, hogy a belépők ára fedezze a koncert költségvetését. Ez ilyen egyszerű, soha eszembe nem jutna állami támogatást kérni, vagy hogy pályázzak ilyen pénzekre.”

false

 

L. Simon úgy látja, az állami támogatás kérdése jóval összetettebb annál, mint ahogy Zorán láttatja. A fideszes képviselő Zorán korábbi koncertjeinek plakátjaival bizonygatta: korábban igenis voltak támogatói az énekesnek. „Egy olyan koncert, melyet az OTP vagy a Telekom támogat, nem pusztán a jegyárbevételből tartja fenn magát.” Egyszer még az MVM is felbukkant támogatóként, az pedig állami cég, tehát Zorán érvelése, hogy soha nem kért pénzt az államtól, téves – tette hozzá L. Simon. A korábbi államtitkár, úgy tűnik, nem érti, mi a különbség a kormány és egy állami tulajdonban lévő cég között, vagy közvetve elismeri, hogy ha egy cég állami tulajdonban van, az csak a kormány meghosszabbításaként működhet. L. Simon azt is elmondta, hogy amikor lehetősége volt rá, egy sor Kossuth-díjas művészt támogatott anyagilag, és szerinte azzal semmi baj nincs, ha egy Demjén-koncertet megtol az állam, ő még Zoránnak is adott volna pénzt.

 

A beszélgetés vége felé szóba került a Jordán Tamás szombathelyi kinevezése körüli botrány is. Az, hogy a fideszes városvezetés nem akarta elfogadni a színházat létrehozó és vezető Jordán pályázatát, L. Simon szerint nem Jordánról szól. A probléma szerinte az, hogy az „álszent pályázati rendszer nem tartható fenn”. Azaz nem kéne holmi pályázatosdi, szakmai zsűri, hanem egyszerűbb volna, ha a fenntartó önkormányzat egyszerűen csak kinevezhetné azt, akit jónak talál. Jordán esete szomorú, de a fenntartónak joga van ehhez L. Simon szerint.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.