L. Simon kiakadt Zoránra
giphy.gif

L. Simon kiakadt Zoránra

  • narancs.hu
  • 2017. március 20.

Zene

A volt államtitkár az ATV stúdiójában ment neki az énekes-dalszerzőnek.

L. Simon László a múlt hét legizgalmasabb témájának nevezte az állami mecenatúra és művészet kapcsolatát, melyet címlapinterjúnkban Zorán is feszegetett. Az Aréna-beli koncertje után a Magyar Narancsnak nyilatkozó zenész ezt mondta: „Nálam mindig arra ment ki a játék, hogy jöjjön annyi ember, hogy a belépők ára fedezze a koncert költségvetését. Ez ilyen egyszerű, soha eszembe nem jutna állami támogatást kérni, vagy hogy pályázzak ilyen pénzekre.”

false

 

L. Simon úgy látja, az állami támogatás kérdése jóval összetettebb annál, mint ahogy Zorán láttatja. A fideszes képviselő Zorán korábbi koncertjeinek plakátjaival bizonygatta: korábban igenis voltak támogatói az énekesnek. „Egy olyan koncert, melyet az OTP vagy a Telekom támogat, nem pusztán a jegyárbevételből tartja fenn magát.” Egyszer még az MVM is felbukkant támogatóként, az pedig állami cég, tehát Zorán érvelése, hogy soha nem kért pénzt az államtól, téves – tette hozzá L. Simon. A korábbi államtitkár, úgy tűnik, nem érti, mi a különbség a kormány és egy állami tulajdonban lévő cég között, vagy közvetve elismeri, hogy ha egy cég állami tulajdonban van, az csak a kormány meghosszabbításaként működhet. L. Simon azt is elmondta, hogy amikor lehetősége volt rá, egy sor Kossuth-díjas művészt támogatott anyagilag, és szerinte azzal semmi baj nincs, ha egy Demjén-koncertet megtol az állam, ő még Zoránnak is adott volna pénzt.

 

A beszélgetés vége felé szóba került a Jordán Tamás szombathelyi kinevezése körüli botrány is. Az, hogy a fideszes városvezetés nem akarta elfogadni a színházat létrehozó és vezető Jordán pályázatát, L. Simon szerint nem Jordánról szól. A probléma szerinte az, hogy az „álszent pályázati rendszer nem tartható fenn”. Azaz nem kéne holmi pályázatosdi, szakmai zsűri, hanem egyszerűbb volna, ha a fenntartó önkormányzat egyszerűen csak kinevezhetné azt, akit jónak talál. Jordán esete szomorú, de a fenntartónak joga van ehhez L. Simon szerint.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.