Tizenegyedik lemezén is ugyanazt a finom alternatív rockba áztatott countryt játssza Kurt Wagner zenekara, és most is másképpen. Ezúttal nagyon másképpen: a Mr. M meglepetésként érheti a Lambchop hangzásának szezonális kiigazításához már hozzászokott, sőt azt kíváncsian váró rajongókat is. A borítót ismét Wagner festményei díszítik. A kontrasztos, fotószerű képek cilinderes arcai lehetnek egy temetés gyászoló résztvevői, de egy régi big band tagsága is.
Kiváló illusztrációk a zenéhez, amelyet a zenésztárs és jó barát Vic Chesnutt elvesztése ihletett, és amelynek megszólalása a szvingkorszak elegáns, nagyzenekari hangzását eleveníti fel. Hömpölygő vonósok, finom fúvós díszítések kísérik most Wagner keserédes, motyogós dalait. Ne a szokásos, szimfonikus hangszerekkel végzett önkielégítésre gondoljunk, a veterán Lambchop-producer Mark Nevers olyasmi rafinált, pszichedelikus vonós szőnyeget terített Wagner dalai alá, amilyet Gainsbourg kapott Jean-Claude Vannier-tól aMelody Nelsonhoz. Az izgalmas és abszolút modern megszólalás meglepő irányba viszi el a dalokat, új és új ízeket csalogatva elő belőlük. Amióta kivételes tehetségű énekes-dalszerzőként ismeri a világ, azóta menekül Kurt Wagner a szűkre szabott skatulyából, egyre nagyobb teret engedve kiváló zenészeinek. A legutóbbi lemez, a természetes hangzásával a zenekar szédületes koncertjeit idéző OH (Ohio)talán a legerősebb darabja a jobbnál jobb albumokat felsorakoztató diszkográfiának. AMr. Mokosan egészen másfelől közelít. Talán nem mindegyik dala telitalálat, de Nevers kiváló produceri munkája révén ezúttal sincs unalmas pillanat.
City Slang, 2012
