Ezúttal még négy évet se kellett várni aktuális (negyedik) szólóalbumára - igaz, időközben a koncepció radikálisan megváltozott: nagyobb súllyal esik latba a hangokkal való kísérletezés, s tán kevésbé fontos most a produkció szórakoztató oldala. Míg a 2008-as (e hasábokon is méltatott) Blood, Looms and Bloomson a már önmagában is üdítően kreatív és ötletes hangszobrászi munkát megannyi kiváló vendégénekes emelte más minőségi régióba, addig itt egyetlen alkotótársa akadt: a Berlinben élő amerikai producer/dj, Mt. Sims - az a tény pedig, hogy csak az ő, meglehetősen egyhangú kántálása hallatszik az albumon, határozottan szegényíti a hangzást. Ráadásul a zenei alapszövet sem tűnik mindig fókuszáltnak, s a különböző minőségű és hangulatú szerzeményeket mintha egymásra és egymás mellé szórták volna csupán.
Kár, mert amikor Leila nem akar túlságosan elidegenedett, kifejezetten indusztriál hangulatú hangképeket felkenni (mint az Interlace vagy a méhek tragédiáját elektronikus zümmögéssel-zúgással is megidéző Colony Collaps Disorder esetében), akkor előbukkan kivételes hangulatteremtő ereje (Eight, In Motion Slow).Ahogy önmagában a Welcome To Your life koszos elektro-punkja, a minimalista dalocskaként felvezetett (Disappointed Cloud) Anyway vagy a Boudica vokál nélküli elektropopja sem nélkülöz némi izgalmat.
Warp/Neon Music, 2012
