lemez - D€LEK: GUTTER TACTICS

A Dalek egy newarki hiphopduó, és pont a zenerovat e heti főszereplője, Pándi Balázs hívta fel annak idején a figyelmemet a társaság 2004-es csúcslemezére, az Absence-re. Akkoriban még hárman voltak (a lemezjátszókat bűvölő Still nem sokkal az anyag kiadása után kiszállt), mára csak MC Dalek, a fotókon (és színpadon is) emberhegynek kinéző, valójában azonban alacsony, köpcös rapper és a zajcsiholó Oktopus maradt a csapatban.

A Dalek egy newarki hiphopduó, és pont a zenerovat e heti fõszereplõje, Pándi Balázs hívta fel annak idején a figyelmemet a társaság 2004-es csúcslemezére, az Absence-re. Akkoriban még hárman voltak (a lemezjátszókat bûvölõ Still nem sokkal az anyag kiadása után kiszállt), mára csak MC Dalek, a fotókon (és színpadon is) emberhegynek kinézõ, valójában azonban alacsony, köpcös rapper és a zajcsiholó Oktopus maradt a csapatban. Ebben a felállásban sikerült elcsípnem õket pár éve a Trafó Bár Tangóban, ahol a nyitó Ever Somber (az Absence csúcspontja) olyan hangerõvel szólalt meg, hogy a cucc egyszerûen nem bírta, és elszállt, a tájékozatlan hazai hiphoparcok pedig rekordidõ alatt fogták menekülõre az Oktopus által prezentált gonosz zajhalmaz hallatán.

A Dalek a Mike Patton nevével fémjelzett Ipecac kiadónál adja ki a lemezeit, és ez helybõl garancia a minõségre. A Gutter Tactics nagyjából az elõzõ lemez, az Abandoned Language vonalát követi, amelyet az Absence után sokan monotonnak bélyegeztek. Van is benne valami, ugyanakkor a Dälek duója lemezen is hihetetlenül hatásos tud lenni. Ha elképzelünk egy lassú-középtempós, vontatott alapra mixelt, jórészt zajokból és disszonáns hangokból összeálló zenét, valamint komótos, visszafogott rappelést, nagyjából képben is lehetünk a Dälekkel kapcsolatban, ugyanakkor még mindig nem készültünk fel a Gutter Tactics hangokba préselt apokalipszisára. A pár lapszámmal ezelõtt taglalt Bohren & Der Club Of Gore dolgozik hasonló koncepcióval: nincsenek refrének, se megjegyezhetõ dallamok, mégis addiktív az a nyomasztó hangulat, amit mindössze ketten csiholtak, hallhatóan teljesen minimáleszközökbõl. Ezzel együtt nekem még mindighiányzik az Absence-t klasszikussá emelõ, Still-féle lemezjátszó-zsonglõrködés, de a Gutter Tactics így is megállja a helyét a Dälek-életmûben. Ha a Black Sabbath hiphopot játszana, az volna ilyen.

Ipecac/Neon Music, 2009

****