Az egzotikus (mûvész)nevû, londoni illetõségû zenebolond meglehetõsen változatos életpályát járt be: volt újságíró, dolgozott a City Rockers kiadónál, majd megcsinálta a sajátját, a Crosstown Rebelst, amely máig is az egyik legjobb, minõségi house-t elõállító cég. Viszonylag "késõn" (huszonévesen) kezdett lemezt pakolni, ennek dacára hamarosan a klubvilág egyik legkeresettebb, legtöbbre értékelt dj-jévé avanzsált. Számos míves mix-CD után idén elõször jelentkezett saját zenéivel, és nem is adta alább egy albumnyinál. Lazarus számára - szerencsére - evidencia, hogy egy album formátumú zeneanyagnak némely átkötõ jellegû részeket leszámítva énekelt számokat, konkrét dalokat, vagy legalább dalkezdeményeket kell tartalmaznia. Nem árt egy kis stiláris változatosság, s némi kohézió sem - az egymás mellé dobált tech/house partislágerekbõl még nem lesz kerek egész. A megfelelõ hangzás érdekében kiváló stúdiózenészekkel, s érdemdús kollégákkal (Luke Solomon, Oliver Lieb) dolgozott együtt, saját maga is a mikrofon mögé állt, továbbá bevetette csodafegyvereit, az elbûvölõ hanggal megáldott Berhan nõvéreket (Johanna, Miriam), akik az album tán legjobb számait éneklik. A Moment varázsos, vokális minimalizmusa, a Come And Play Bad Seeds-hangmintára épülõ elektrólüktetése, vagy az álomszerû (valóban kissé Björkre emlékeztetõ) It's Raining Today biztosan megragad - de Lazarus beteg elektropopban (Memory Box) és balladisztikus önéletrajzi vonalon (Diamonds In The Dark, After The Rave Delight) is jól teljesít.
Get Physical/Neon Music, 2009
**** és fél
