lemez - NEW KEEPERS OF THE WATER TOWERS: CHRONICLES

  • V. Á.
  • 2010. február 25.

Zene

Óriási hiba lenne elmenni a kicsit erőltetett nevű New Keepers... debütlemeze mellett, még akkor is, ha az még tavalyi kiadású, hiszen 2009 egyik legjobb lemezét hozták össze ezek az arcok, akik amúgy annyira ismeretlenek, hogy csak annyit tudni róluk, hogy svédek.
Óriási hiba lenne elmenni a kicsit erõltetett nevû New Keepers... debütlemeze mellett, még akkor is, ha az még tavalyi kiadású, hiszen 2009 egyik legjobb lemezét hozták össze ezek az arcok, akik amúgy annyira ismeretlenek, hogy csak annyit tudni róluk, hogy svédek. Egész pontosan Stockholmból származik a csapat, a kiadójuk, a MeteorCity pedig ugyanazé a fószeré, aki a stonerrock.com oldalt is készíti. Ebbõl az információból aztán könnyen ki lehet találni a mûfajt is.

A Chroniclesben az a szép, hogy nem is igazi sorlemez, hanem két, még New Keepers néven megjelent néhány példányos kislemez, a Chronicles Of Iceman és a Chronicles Of The Massive Boar összevont kiadása, ami most debütáló albumként jelent meg. Vegyünk egy klasszikus stoner rockon edzõdött brigádot a hallhatóan kevés pénzbõl készült felvételeken is olyan megszólalással, ami több mint vállalható a mélyen dohogó gitárjaival és gyomrozó basszusgitárjával, adjunk hozzá jó adag old school heavy metalt, és megkapjuk azt a lemezt, amit a Mastodonnak kellett volna elkészítenie a Blood Mountain helyett. A két kislemez anyaga közül hajszálnyival a késõbb készült Chronicles Of Iceman dalai az erõsebbek - a Pursuit Of Yet, a Rise Of The Lizard King és a Flight Of The Reptilians mesterhármasa így egymás után egyértelmûen az anyag csúcspontjának számít -, de a végére sem fárad el a zenekar, elég csak a The Three Headed Cow mesteri lassulását meghallgatni. Bele sem merek gondolni, milyen lesz a New Keepers valódi debütáló anyaga ezek után, de a Chroniclest hallva ismeretlenül is leadnék egy elõrendelést a bakelitverzióra.

MeteorCity, 2009

*****

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.