Zene

Márai Operaszöveg című 1935-ös tárcája szellemesen írja le, hogyan értelmezheti a látottakat egy tapasztalatlan és józan eszét megőrzött néző, ha ellátogat az egyik operaházba.

Cári alattvalóként született, és Finnország nemzeti zeneszerzője vált belőle, bár számos művének svéd címet adott, s önmagának francia keresztnévformát választott. Sibelius, a komponista, akinek kevés rajongója van hazánkban.

Nincs az a zenész, karmester, pedagógus, aki másképp gondolná: a magyar klasszikus zenélés világszínvonalának egyik záloga a magas szintű alap- és középfokú zenei képzés. Hogyan működik a rendszer? Miért tanuljon a gyerek zenélni akkor is, ha nem ez lesz a kenyere, és hogyan csinálja, ha komolyan gondolja?

Az Omega frontemberével Nagy Gergely Miklós a felcsúti buli apropóján készített nagyinterjút, amely a Narancs június 11-i lapszámában lesz olvasható. Ellenállás, ’56, vallásosság, a régi és a mai Fidesz is szóba került. Na meg a stadion. Ízelítő.

„Nem kívánok az Ön által vezetett Zeneakadémia tanári karába tartozni” – írta ma reggel kézbesített felmondólevelében Keller András, a Concerto Budapest vezetője, világhírű hegedűművész, karmester, aki szerint kompromittáló hadjáratot indított ellene Vígh Andrea, az intézmény rektora. Akinek további célja, hogy az együttest is eltávolítsa a Zeneakadémiáról, sőt az eddig jól prosperáló zenei központot is veszélyezteti.

Itt az új lemez, a Sol Invictus. Töltsön egy kánikulai délutánt Mike Pattonnal!

A kérés művészete című könyve nemrég jelent meg magyarul. Ebben a megzabolázhatatlan énekesnő arról vall, hogy miként tanult meg kérni – pénzt, paripát és még sok minden mást. Mi telefonon kértünk tőle interjút.

„Ez minden idők legforróbb szerelme volt” – hangzik a sokak ajkán megfordult hajdani táncdal kezdősora, melyet bár G. Dénes György írt, azért az Ármány és szerelem tragikus sorsú szerelmespárjáról is okvetlenül elmondható lenne.

A Kádár-kor legendás zenekarának vezéralakja ma távolságot tart a politikától, de megfelelő díjazásért azért fellépne a felcsúti stadionban. Szerinte a mai magyar zenei szórakoztatóipar vagy behajlik a politikának, vagy irány a bulvár. A 69 éves zenész attól sem tart, hogy ő lesz a fesztiválsátrak Korda Gyurija.

Dresch Mihály Új kezdet című zeneakadémiai koncertje minden volt, csak új kezdet nem, és ez pont így volt jó. Dresch felfogásáról, munkamódszeréről szóltak a produkciók, helyzetjelentést kaptunk, de nem egy új korszak nyitányát, és a legkevésbé sem a régi lezárását. Viszont Dresch többet beszélt a színpadi mikrofonba, mint eddig valaha. A megjegyzéssel („Ismernek valahonnan?”) ironikusan nyugtázta az ovációt, ami színpadra lépésekor fogadta.

Legyen szó mitológiáról, történelemről vagy áltörténelemről, az antikvitás sztorijai ­valósággal dominálták az opera műfajának első két évszázadát.