Lemez

Dalok a Kispipából

Zene

„Hol lesznek már a Beatlesek, mikor én még mindig itt leszek…” – utolsó éveiben előszeretettel mantrázta ezt önmagának Seress Rezső, s ha egészen nem is, hát félig azért igaza lett. A gombafejűek emléke ugyan máig eleven – de az övé szintén. Seress után maradt legalább tíz bombabiztos pesti sláger meg egy gazdagon burjánzó huszadik századi életlegenda, s ezekre ma is lehet építeni: műsoros estet éppúgy, mint hanglemezt. A múlt századelő világának színészként is tudós ismerője, Fesztbaum Béla úgy másfél éve az Óbudai Társaskörben hozott össze egy csevegős-szalonzenés Seress-estet, melyet azóta játszanak, s mely most immár lemezen is meghallgatható. Fesztbaum énektudása és zongorajátéka jócskán meghaladja az egy-két ujjal pötyögő, s bizony kicsit sem szárnyaló hangú zeneszerző előadói képességeit, ám egyebekben keresve sem találhatnánk nálánál hívebb és lelkesebb kalauzt a változatos hangulatú – és elegyes nívójú – Seress-számok világában. Svádája helyben és a lemezről visszahallgatva egyaránt meggyőzőnek bizonyul, s ha olykor netán mégis fárasztónak érezzük egyik-másik dal túltömött világfájdalmát vagy umcaccázását, az is inkább a saját Seress-ambivalenciánk számlájára írandó. Fesztbaum és a Kék Duna Szalonzenekar (művészeti vezető: Berki Sándor Dezső) gazdagabb hangszereléssel tálalja a felhangzó 21 számot, s olyik dalban a továbbgondoló fantázia szinte Seress posztumusz társkomponistáinak hallatja a hangszerelőket. A Csak inni, inni! című, eredetileg már-már primitívnek ható számból például szinte Piazzolla-hommage-t növesztett az új változat. A Szomorú vasárnap párütemnyi előkéje is valóságos hozzáadott értéknek ítélhető, s az ilyen sikeres gazdagításokhoz képest egészen mellékesnek tarthatjuk, hogy egy-egy ponton Fesztbaum és (a Szomorú vasárnapban gyönyörű hegedűszólót játszó) Berki túlbecsülte a dalok teherbíró képességét.

Rózsavölgyi Kiadó, 2016

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.