Lemez: A gonosz kókuszok titka (Trio Elétrico: Echo Parcours)

  • - minek -
  • 2003. november 13.

Zene

ATrio Elétrico, neve ellenére, vagy pont azért, természetesen német társulat: a három faszi Nürnbergben él és alkot - alkalmanként más formációk keretében is. Peter Heider például a lassabb és elszállósabb dolgokban utazó Boozoo Bajou egyik fele, Ekki Elétrico, a társaság második számú tagja Wildstyle néven turnézik dj-kollégájával, Tommy Yamahával (The Strike Boys), szigorúan a lemeztányérra koncentrálva, a harmadik kollaborátor, Peter Hoppe viszont szerényen megelégszik azzal, hogy álló nap a stúdióban üljön, elvégre a boltban is kell lennie valakinek.
ATrio Elétrico, neve ellenére, vagy pont azért, természetesen német társulat: a három faszi Nürnbergben él és alkot - alkalmanként más formációk keretében is. Peter Heider például a lassabb és elszállósabb dolgokban utazó Boozoo Bajou egyik fele, Ekki Elétrico, a társaság második számú tagja Wildstyle néven turnézik dj-kollégájával, Tommy Yamahával (The Strike Boys), szigorúan a lemeztányérra koncentrálva, a harmadik kollaborátor, Peter Hoppe viszont szerényen megelégszik azzal, hogy álló nap a stúdióban üljön, elvégre a boltban is kell lennie valakinek.

Az Echo Parcours eleddig az első albumuk, ám nem minden előzmények nélkül való: első maxijuk (Cavewoman/Lunera/Good Times Machine) vagy négy éve jelent meg és rögtön tarolt, a második (Return Of The Coconut Groove/Beeline/Supamax) pedig színvonalában és a limbikus szervekre gyakorolt hatásában egy csöppet sem maradt el elődjétől. Ráadásul a Coconut Groove-val Bacardit és BMW-t is reklámoztak az USA-ban, illetve Európában - talán nem véletlen, hogy nagyrészt új anyagokat tartalmazó lemezükre kivételesen ez a "régi" szám is felkerült - némileg persze átdolgozott formában. És az új darabok egy pillanatig sem okoznak csalódást: finomabb, hátradőlős, laidback és pörgősebb, táncra termett szerzemények követik egymást, ahogy a zenei hatások és a stílusok (dub, hip-hop, breakbeat, funk, soul, latin, house) keverednek utánozhatatlanul és szétválaszthatatlanul, akár egy számon belül is. A nyitószámként fungáló Mansad lusta funkja után a Mini Poodle Circus ultrafinom dzsesszgitárfutamokra épülő, szaggatott absztrakt-bebop lüktetése, avagy a címadó Echo Porcours finom középtempós house-ujjgyakorlata megfogja és nem ereszti a hallgatót. A Por Donde Vas című latin hip-hop remeklésben közreműködik egy bizonyos Don Caramellow (Los Bababcools, Raggabund) is, aki remekül tósztol olaszul - a megrögzött sztereotípiák vesztére és szégyenére. A hullámvasút ezután sem áll meg: a Goo Dörmögő Dömötör-ös vokállal kibélelt pihenős darab, erre viszont a Mono Bird feszes ritmikájú jazzfunk lüktetése a válasz, meg a Wannadance Paris, melyről a cím el is mond minden fontosat. A Somewhere Behind soulos női vokálja éppúgy megigéz, mint a Millennia Novának készített remix (Disconnected Minds), mely e könnyed szerkezetű zenei építmény záróköve is egyben. Az Echo Parcours-ral egy újabb szórakoztató lemez került elő a Stereo Deluxe kiadó mérhetetlen fiókjai mélyéről. Laza, szellemes, gondosan kidolgozott: valósággal itatja magát, mint egy rafinált koktél, miközben garantáltan felébreszti hallgatóját - merüljön bár a legmélyebb novemberi melankóliába.

- minek -

Stereo Deluxe/Deep Distribution, 2003

Figyelmébe ajánljuk

Magyar rulett

Szociológusok és politológusok rendszeresen elmondják, hogy a magyarok és különösen a Fidesz-szavazók számára az egyik legfontosabb érték a biztonság. Azt is mindig hozzáteszik, hogy Orbán Viktor különlegesen jól érti a „magyar néplelket”, így eredményesen tud játszani az egzisztenciális fenyegetettség és a biztonság utáni vágy érzékeny húrjain.

Állandósult ideiglenesség

Újabb két évig kell négyszáz embernek olyan házakban élnie, amelyeket évtizedekkel ezelőtt bontásra ítéltek. A VIII. kerületi önkormányzat helyett immár az állam felel azért, hogy a lakók 2027 közepére kiköltözhessenek. Van, aki dühös, van, aki elkeseredett, és van, aki már nem érhette meg a történet végét.

Nincs neked annyid!

Az átláthatósággal indokolja a kormány, valójában az eddiginél is kevesebb transzparenciát hoz majd az a törvénymódosítás, amelynek értelmében bármennyi pénzt felhasználva kampányolhatnak az egyéni jelöltek.