Lemez

Új időknek új dalaival

Chi Glassic vol. 1. - Dub Local

  • - minek -
  • 2001. szeptember 27.

Zene

Míg a megbolondult világ egyre vadabbul pörög a szintetikus/elektronikus tánczenékre, addig számosan teszik fel a jogos kérdést: hol vagytok véreink, magyarok?

Pedig a látszat csal, mind többen csinálnak nemzetközi szinten is értékelhető zenéket, néhányan (például Yonderboi) a mágikus Nyugaton már befutott előadóknak számítanak, s lassan azok a csatornák is kialakulnak, melyeken át az új magyar zenék eljuthatnak a reménybeli külföldi és hazai befogadókhoz. Most egy újabb örvendetes példa: éppen csak tavaly hozták tető alá a helyi erőket (DJ-k, zenekészítők, hasonszőrűek) tömörítő Chi Recordingsot, máris itt a kiadó első válogatás-CD-je, a Dub Local. Tizenöt szám, melyeket a nagyközönség előtt főként DJ-ként ismert Naga (Fejér Balázs) válogatott össze: valamennyi darab valamiképpen a dub jegyében készült, s konkrétan vagy absztrahálva mindegyikben felfedezhetők a jamaicai gyökerek. A választás érthető, hiszen a kortárs elektronikus (tánc)zenék többsége elképzelhetetlen a dubkultúra hatása nélkül (gonosz emberek szerint például a boldogult triphop jórészt Lee Scratch Perry ötleteinek lenyúlásából állt, de hát ez nyilvánvalóan rágalom), a dub lüktetése mindenkit magával ragad, a hatás alól nehezen szabadulhat a mégoly punnyadt befogadó. A jórészt belassult (downtempo) számokból álló kompilációt a CD kísérőszövege alapján elsősorban az alapító atyáknak, az első partigenerációnak szánták, amely végigszórakozta a tánczenei forradalom (lám, ilyen is volt, sőt van, mintegy valóra váltva Trockij régi álmait) első évtizedét, s most megfáradt veteránokként átálltak az otthoni zenehallgatásra. De a lemez éppily lelkesen ajánlható a még aktív partilátogatóknak. Személyes tapasztalatok alapján a rajta található zeneanyag kiválóan alkalmas arra, hogy a megfáradt másnapos veteránt átsegítse a vasárnap borzalmain. A válogatáslemezre számot készítő közreműködők listája igencsak impozáns: a kompilátor Naga két súlyos számmal (Nobogandjamin Hotep és egy különösen húzós Pseudo System-remix) kiváló soundtracket szolgáltat egy rendes délutáni tudattágításhoz, az Anima két tagja (Németh Gergő, Prieger Zsolt) Dubcity Fanatikz néven készült műve (Bird) mintegy előzetes a duó készülő vagy tán már kiadás előtt áló lemezéről, de van itt finom dub torzított Udvaros Dorottya-hangmintával a Dub 4 U-tól, amely civilben Ladánybene 27 néven fut, találunk Korai Öröm-átiratot Virgácstól, míg Virgácsot Miraque keveri át, a Laredo, illetve a már említett Pseudo System pedig az Uzgin Üver-es Homoki Péter projektje. A többek között Cadikot is soraiban tudó Membran egy leheletfinom, dzsesszes, néha garázstempóban gördülő darabot adott a közösbe, a Titusz vezette szitárfunkcsapat Diolen Moby címen bírt elkövetni egy orientális hangulatú művet, míg Keyser és Tristram Shandy Csoko Matiné nevű kettőse egy osztrák maxin hallható remixszel szerepel. Valamennyi fellépőt lehetetlen is méltatni (még nem esett szó a Kalumet erős indító darabjáról vagy Hortobágyi László El Horto néven alkotott opusáról), mindenképpen megemlítendő azonban a (Nagával közösen) már első nagylemezzel (Styledrop) bíró Amb Moxa névre keresztelt száma: meglassult ambient/techno/breakbeat Kiss Erzsi széteffektezett hangjával, amelyben a végén csattan az ostor: a szám irgalmatlan savas kiállással zárul, ahonnan már nincs tovább, hiába is várná a 303-as addikt a stroboszkópot. A Dub Local a kiadó szándéka szerint egy hosszú sorozat első darabja; a No. 1-es item alapján joggal kívánhatunk sok sikert a folytatáshoz.

 

Chi Recordings, 2001

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.