Lemez: Újfent magára (James: Pleased to Meet You)

  • - bogi -
  • 2001. szeptember 27.

Zene

Lépj ki a keretből, tanulj meg teljesen idegenként nézni önmagadra! - hallhatjuk az új James-album nyitó nótájában, és a lemezborítóra tekintve is egy zenekar-idegen figura bámul ránk. A füzetet végiglapozva viszont rögvest kiderül, hogy az ismeretlen arc az együttes hét tagjának a vonásaiból lett (számítógépileg) összegyúrva. Teljes a design, a tartalom és a muzsika egysége: a James sosem volt még ennyire együtt. Mondhatom, igencsak örülök a találkozásnak.
Lépj ki a keretből, tanulj meg teljesen idegenként nézni önmagadra! - hallhatjuk az új James-album nyitó nótájában, és a lemezborítóra tekintve is egy zenekar-idegen figura bámul ránk. A füzetet végiglapozva viszont rögvest kiderül, hogy az ismeretlen arc az együttes hét tagjának a vonásaiból lett (számítógépileg) összegyúrva. Teljes a design, a tartalom és a muzsika egysége: a James sosem volt még ennyire együtt. Mondhatom, igencsak örülök a találkozásnak.

Persze ennek az összeérésnek voltak előzményei, hisz a zenekar közel húsz éve létezik. Az 1983-ban Manchesterben alakult együttes kezdetektől a jobbféle szigetországbeli gitárzenekarok közé tartozott, bár eddigi fennállásuk első felét nem követtem túlzott lelkesedéssel. Számomra a dolog úgy 1992 körül, a Seven című negyedik nagylemezüktől vált igazán érdekessé, innentől datálnám a James nagykorúságát. Ettől kezdve már nem csupán jó kis slágereket írtak, hanem egyre karakteresebben alakították ki azt a fajta hangzást, amit jobb híján pszichedelikus popnak nevezek. Mindebben a főszerepet az énekes-zenekarvezető Tim Booth dallamai kapják, vitán felül az egyik legjobb orgánum ezen a téren. Tehetségét szerintem az akusztikusabb hangvételű Laid (1993) és az Angelo Badalamentivel közösen készített lemez (Booth and the Bad Angel, 1996) mutatja leginkább.

A felsoroltakon kívül még három James-anyag jelent meg az elmúlt évtized második felében, továbbá egy válogatás, amelyet a zenekar legnagyobb kereskedelmi sikereként könyvelhetett el. Az 1998-as dupla platina státusú Best of az év egyik legjobban kelendő lemeze lett Angliában, s az együttes ezután zavarta le pályafutása legnagyobb turnéját. Ennek ellenére a bennem kialakult James-kép fokozatosan halványodni kezdett, a két évvel ezelőtti "rockoskodó" Millionaires című albummal már kifejezetten nehezemre esett barátkozni.

Nem így a mostani Pleased to Meet You esetében. A James újfent magára, valamint a producer Brian Enóra talált, s ezúttal nagyon jó arányérzékkel hozzák mind a líraibb, mind a zajosabb témákat. A hangzás kapcsán mindenképpen kiemelendő Eno ténykedése, az "öregnek" a kisujjában van az aktuális sound, s használja is a mai tánczenék komplett hangarzenálját, mégsem az jön le, hogy itt valaki nagyon modern igyekszik lenni. Egyszerűen, nem tolakodóan "oda van téve" minden effekt, ha kell egy kis hegedű vagy zongora, máskor meg éppen elszabadul a gitárorkán. Na és úgy hiszem, az is kihallatszik az anyagból, hogy Eno szerfelett élvezhette ezt a melót. Tim Booth énekmódozataira több önálló zenekart lehetne építeni, szövegei minden korábbi próbálkozásánál jobban ülnek. Nekem legalábbis tutira, ugyanis szinte sorsszerűen lett a pofámba vágva: "vedd már észre magad", már a "Mary Jane is újra játszik", meg aztán: "feliszod a kilókat, vedelsz, mint Richard Burton", és "úgy táncolsz, mint John Travolta most" stb. És ugye az ember többnyire ki nem állhatja, ha a potom negyed mázsa súlyfeleslegével, illetve "levethetetlen megszállottságával" szembesítik. Ellenben elélvez, amennyiben ezt Tim Booth és csapata teszi.

- bogi -

Mercury/Universal Music, 2001

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.