Leonard Cohen: Popular Problems

  • - köves -
  • 2014. november 23.

Zene

Lassú, értő szex vagy egy gyors numera? Lehúzó kritikák vagy lehúzó népirtások? Terítéken a 80 évesen is virgonc dalnok új lemeze.

Móricka szerint, aki természetesen a rock ’n’ rollhoz is nagyon ért, Leonard Cohen új lemezének első száma a dugásról szól, de a nemzetközi szaklapok is arra a következtésre jutottak, hogy a Slow az immár 80 – de a lemezkészítés során még csak 79 – éves nagyság szexuál-sebességtani székfoglalója, mely a „lassúság kontra gyorsan zavarjuk le” örök dilemmáját járja körül mértékadó leonardi dörmögéssel. Zorán inkább a következő dalt, az Almost Like The Bluest fogja feldolgozni, azt, amiben Cohen olyan könnyedséggel jut el néhány rövid soron belül a lehúzó kritikák miatti bánatától a népirtások felett érzett rossz érzéseiig, hogy ha a dallamos öngúny kategóriában is osztanának Grammyt, máris oda lehetne ítélni neki a díjat.

Mindig is jól állt Cohennek a kikacsintós, de távolról sem öncélú kétértelműség, ami ugyanolyan jól öregedett, mint maga a művész, aki biztosan megéli még, hogy valamelyik luxushotel zenélő luxusliftjében visszahallja fülbemászó sorait: „I listened to their story / Of the Gypsies and the Jews / It was good, it wasn’t boring / It was almost like the blues.” Szeretnénk ott lenni vele a liftben, és kajánul figyelni, milyen arcot vág a wellnessező utazóközönség.

false

Mást nem is nagyon lehet, mint figyelni – táncolni például nem lehet Cohenre, verses lemezre nem is szokás. Cohen épp csak annyira mímeli az éneklést, mint máskor, a hangszereléssel sem sokat bíbelődött, az efféle hívságok csak elterelnék a figyelmet a lényegről; a háborúról, a dugásról, a kisebb-nagyobb világégésekről, és persze az egymást soha meg nem értő férfiról és nőről daloló költőről. A végére még azt az arcátlanságot is megengedi magának Cohen, hogy végromlás helyett boldog és dalos végkifejletet prognosztizál, ha nem is a világnak, csak saját magának. Mint aki osztja a másik nagy költő, Woody Allen véleményét: „Én nem az emberek emlékezetében, hanem a lakásomban akarok tovább élni.”

Sony, 2014

Figyelmébe ajánljuk

Jancsics Dávid korrupciókutató: Az Orbán család vagy a Matolcsy-klán működése új jelenség

Jancsics Dávid a Leukémia zenekar gitárosaként a hazai underground zenetörténethez is hozzátette a magáét, majd szociológusként az Egyesült Államokba ment, azóta a San Diego-i egyetem professzora. A magyarországi korrupcióról szóló doktori disszertációját átdolgozva idén magyarul is kiadták A korrupció szociológiája címmel. Erről beszélgettünk.

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.