mi a kotta?

Lesz nekem egy szigetem

  • mi a kotta
  • 2012. február 20.

Zene

"Véleményem szerint egy versenymű zenéje lehet vidám és csillogó, nem kell mindenáron mélységre vagy drámai hatásra törekednie..." - fogalmazott G-dúr zongoraversenyéről szólván Maurice Ravel, aki egy helyütt arról is megemlékezett, hogy "a koncert nyitótémája egy vonaton jutott az eszembe, Oxford és London között félúton".

Ezt a dzsesszes gesztusokban gazdag versenyművet Messiaen - múlt héten emlegetett - Egzotikus madarait követően hallhatjuk majd a Fesztiválzenekar és a zongorista Dejan Lazic koncertjein (Nemzeti Hangversenyterem, január 21., háromnegyed nyolc, ill. 22., fél négy). Ezt zongorázza majd kedden Ránki Dezső is, ám ő már a Concerto Budapest hangversenyén dől neki az 1931-es ősbemutatójú remekmű magánszólamának (Nemzeti Hangversenyterem, január 24., fél nyolc).

Zongoraverseny és Nagy-Britannia - ezt a témát egy másik kiemelkedő koncertet emlegetve is továbbvihetjük, elvégre szerdán este Pesten vendégeljük az Academy of St. Martin in the Fields legendás együttesét, s koncertjükön Martin Helmchen éppenséggel Mendelssohn Birmingham számára komponált d-moll zongoraversenyét játssza majd (Nemzeti Hangversenyterem, január 25., fél nyolc). E koncertről fecserészve persze nem elégedhetünk meg az idén harmincéves német zongoraművész emlegetésével, hiszen Sir Neville Marriner 1959-ben alapított kamarazenekara maga az élő történelem, a mára nagyjából tovatűnt hanglemezkorszak dicsőséges veteránja. Valamely népszerű felvételük lejátszása nélkül bizony még az ezredforduló táján sem telhetett el nap, de jószerint még egyetlen reggel sem a Bartók rádió műsorán. Az együttes, amely ilyesformán annyiszor ébresztett már bennünket, ezúttal sem fog éppen elaltatni: igaz, erre akár már a Ruszlán és Ludmilla nyitányának lendülete és az Újvilág szimfónia hangereje is kellő garanciát jelenthet.

d-moll zongoraverseny Mendelssohn második versenyműve e hangszerre, s ez a számszerű tény, ha roppant sután is, de azért lehetőséget teremt a Pannon Filharmonikusok pesti programjának fölemlítésére, ahol is Bogányi Gergely Rahmanyinov ugyancsak második s egyúttal felülmúlhatatlan népszerűségű c-moll zongoraversenyével ül majd ki elénk (Nemzeti Hangversenyterem, január 20., fél nyolc). Épp ily felszíni összefüggés kínálna átkötést a MÁV Szimfonikus Zenekarának két hét végi koncertje (Olasz Intézet, január 20., hét óra, ill. 21., tizenegy óra) felé is, hiszen ott meg a sziget-tematikát folytathatnánk, hála az első szám gyanánt felhangzó Idomeneo-nyitánynak. Nem is álljuk meg a dolgot, méghozzá annál is kevésbé, hiszen a szigetére csak véres fogadalom árán visszajutó krétai király története a hét vége egy másik programjával, a MET szombati HD-közvetítésével is összecseng (Fesztivál Színház és Uránia, január 21., hét óra). Ezúttal ugyanis egy valódi, még a MET számára is szokatlan különlegesség ígérkezik a vetítővásznon A varázssziget cím alatt. A barokk komponisták szerzeményeiből összeállított opera pastiche cselekménye két Shakespeare-mű sztoriját vegyíti össze, azaz a Szentivánéji álom és A vihar szereplői fognak találkozni egymással a színpadon. Joyce DiDonatoLuca Pisaroni és társaik mellett még a Neptunusként megénekeltetett Plácido Domingo is előbukkan majd a habokból, hogy William Christie-nek semmiképp se kelljen Prospero módjára eltörnie a pálcáját. Már ha a barokk specialistája kivételesen igénybe venné e segédeszközt a taktírozáshoz.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.