rés a présen

Mai szemmel „antik” szellem

Faragó-Thököly Márton hegedűkészítő

  • rés a présen
  • 2016. március 18.

Zene

rés a présen: Miért választottad szakmának a hegedűkészítést?

Faragó-Thököly Márton: A fa és a hangszerek iránti szeretet motivált és motivál ma is. Nem családi hagyomány nálunk, de nekem megtetszett. Ehhez a szakmához a legfontosabb a türelem, a tisztelet és az odaadás. Alázattal kell hozzáállni a fához; meg kell bíznunk benne, hiszen nem tudhatjuk, milyen hibákkal találkozunk majd munka közben az anyagban. Egy igazi hegedűkészítő magát is beledolgozza a hegedűbe.

rap: Mit érdemes tudnunk a magyar hegedűkészítés történetéről ahhoz, hogy kedvünk legyen megnézni a kiállításotokat a Fonóban?

FTM: A háború előtt világhírű volt a magyar hegedűkészítés. Az aranykorát olyan mesterek fémjelzik, mint Nemessányi Sámuel. Szerencsére mára ismét elérhető ez a minőség itthon, azoktól a mesterektől, akik e mai szemmel „antik” szellemben dolgoznak. Egy igazán minőségi hangszer minimum 2-3 hónap alatt készül el. Idén 5. alkalommal rendezzük meg a Fonóban a Wine&Violin Hegedűkészítők Szalonját, hogy megismertethessük a szakmánkat a zenészekkel és a zenekedvelőkkel. Ez nagyon jó alkalom arra, hogy az érdeklődők találkozhassanak a készítőkkel, kézbe foghassák, kipróbálhassák az egyedi hangszereket, és később választani tudjanak, melyik illik leg­inkább játékstílusukhoz, egyéniségükhöz. Jó lenne, ha minél több zenét tanuló fiatal is tudná, hogy amikor szüksége van jó minőségű hangszerre, azt itthoni készítőtől is be tudja szerezni.

rap: Egész programsorozatot szervezett a Fonó a kiállítás köré. Mik a főbb elemei?

FTM: A Fonó Szalon sorozat többéves hagyomány, ezek azok a februári esték, amikor egy-egy kiemelt koncert mellett van alkalom és idő egy-egy témában jobban elmerülni. Idén, a programsorozat első hétvégéjén, február 19-én a népzene és a vonósmuzsika lesz a középpontban; Dresch Mihály és Csoóri Sándor lesznek a vendégeink, akik a zenekaraikkal is fellépnek. Másnap, február 20-ára Fekete Kovács Kornélt, valamint Kézdy Luca és Szendőfi Péter duóját hívtuk meg, ez tehát a dzsesszes, kortárs, kísérletezős muzsikáról fog szólni. Február 27–28-án pedig a Wine&Violin Hegedűkészítők Szalonjának a hangszerkiállítása foglalja el a házat. Szombaton délután négykor nyílik, és nyitva lesz legalább éjjel 11-ig. Közben este héttől fellép a világhírű vonósnégyes, a Keller Quartet, akik a koncert első részében Bartók és Ligeti műveit, majd Schubert d-moll vonósnégyesét játsszák. Vasárnap délután négykor a Hodinka Vonósnégyes hangversenyére várjuk a közönséget. Ők megszólaltatják a hangszereinket is. A vasárnapi egész napi program ingyenes. Lesznek borász meghívottak: az első hétvégén a Zelna Pincészet tart borkóstolót, a második hétvégén pedig a Csetvei Pincészet.

rap: Kiknek a hegedűi lesznek láthatók?

FTM: Idén 12 kiállító lesz, kettővel több, mint tavaly. 11 hegedű- és vonóshangszer-készítő, meg egy mester, aki kifejezetten vonókat készít. A hangszerek nagy része erre a kiállításra készül. A hegedű mellett helyet kap a brácsa meg a cselló is. Adonyi Iván, Bárdi Szabolcs, Etzler Bernd, Ficsor Gergely, Gollob Balázs, Guminár Tamás, Holló Bence, Kemény Zsombor, Lakatos László, Popara Nikola, Székely Márton munkái és az én hegedűim lesznek láthatók, kipróbálhatók.

rap: Mikor és miért költöztél vissza Kanadából?

FTM: Elsősorban a szakma elsajátítása miatt jöttem vissza Torontóból, 2004-ben. Guminár Tamás hegedűkészítő lett a mesterem, az ő műhelyében sikerült elsajátítanom a szakma fortélyait. 2009 óta önállóan dolgozom saját műhelyemben, ahol évente több hangszer születik a kezeim alatt.

rap: Jársz koncertekre itthon? Kik a kedvenc zenészeid?

FTM: Sok zenész barátom van. Minden zenei műfaj jöhet, a lényeg, hogy jó zene legyen. Nagyon szeretem a dzsesszt és a népzenét. De természetesen klasszikust is hallgatok; emlékezetesek számomra azok a koncertek, amit tavaly Banda Ádám, tavalyelőtt pedig Baráti Kristóf adott meghívásunkra a szalonon.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.