rés a présen

Mai szemmel „antik” szellem

Faragó-Thököly Márton hegedűkészítő

  • rés a présen
  • 2016. március 18.

Zene

rés a présen: Miért választottad szakmának a hegedűkészítést?

Faragó-Thököly Márton: A fa és a hangszerek iránti szeretet motivált és motivál ma is. Nem családi hagyomány nálunk, de nekem megtetszett. Ehhez a szakmához a legfontosabb a türelem, a tisztelet és az odaadás. Alázattal kell hozzáállni a fához; meg kell bíznunk benne, hiszen nem tudhatjuk, milyen hibákkal találkozunk majd munka közben az anyagban. Egy igazi hegedűkészítő magát is beledolgozza a hegedűbe.

rap: Mit érdemes tudnunk a magyar hegedűkészítés történetéről ahhoz, hogy kedvünk legyen megnézni a kiállításotokat a Fonóban?

FTM: A háború előtt világhírű volt a magyar hegedűkészítés. Az aranykorát olyan mesterek fémjelzik, mint Nemessányi Sámuel. Szerencsére mára ismét elérhető ez a minőség itthon, azoktól a mesterektől, akik e mai szemmel „antik” szellemben dolgoznak. Egy igazán minőségi hangszer minimum 2-3 hónap alatt készül el. Idén 5. alkalommal rendezzük meg a Fonóban a Wine&Violin Hegedűkészítők Szalonját, hogy megismertethessük a szakmánkat a zenészekkel és a zenekedvelőkkel. Ez nagyon jó alkalom arra, hogy az érdeklődők találkozhassanak a készítőkkel, kézbe foghassák, kipróbálhassák az egyedi hangszereket, és később választani tudjanak, melyik illik leg­inkább játékstílusukhoz, egyéniségükhöz. Jó lenne, ha minél több zenét tanuló fiatal is tudná, hogy amikor szüksége van jó minőségű hangszerre, azt itthoni készítőtől is be tudja szerezni.

rap: Egész programsorozatot szervezett a Fonó a kiállítás köré. Mik a főbb elemei?

FTM: A Fonó Szalon sorozat többéves hagyomány, ezek azok a februári esték, amikor egy-egy kiemelt koncert mellett van alkalom és idő egy-egy témában jobban elmerülni. Idén, a programsorozat első hétvégéjén, február 19-én a népzene és a vonósmuzsika lesz a középpontban; Dresch Mihály és Csoóri Sándor lesznek a vendégeink, akik a zenekaraikkal is fellépnek. Másnap, február 20-ára Fekete Kovács Kornélt, valamint Kézdy Luca és Szendőfi Péter duóját hívtuk meg, ez tehát a dzsesszes, kortárs, kísérletezős muzsikáról fog szólni. Február 27–28-án pedig a Wine&Violin Hegedűkészítők Szalonjának a hangszerkiállítása foglalja el a házat. Szombaton délután négykor nyílik, és nyitva lesz legalább éjjel 11-ig. Közben este héttől fellép a világhírű vonósnégyes, a Keller Quartet, akik a koncert első részében Bartók és Ligeti műveit, majd Schubert d-moll vonósnégyesét játsszák. Vasárnap délután négykor a Hodinka Vonósnégyes hangversenyére várjuk a közönséget. Ők megszólaltatják a hangszereinket is. A vasárnapi egész napi program ingyenes. Lesznek borász meghívottak: az első hétvégén a Zelna Pincészet tart borkóstolót, a második hétvégén pedig a Csetvei Pincészet.

rap: Kiknek a hegedűi lesznek láthatók?

FTM: Idén 12 kiállító lesz, kettővel több, mint tavaly. 11 hegedű- és vonóshangszer-készítő, meg egy mester, aki kifejezetten vonókat készít. A hangszerek nagy része erre a kiállításra készül. A hegedű mellett helyet kap a brácsa meg a cselló is. Adonyi Iván, Bárdi Szabolcs, Etzler Bernd, Ficsor Gergely, Gollob Balázs, Guminár Tamás, Holló Bence, Kemény Zsombor, Lakatos László, Popara Nikola, Székely Márton munkái és az én hegedűim lesznek láthatók, kipróbálhatók.

rap: Mikor és miért költöztél vissza Kanadából?

FTM: Elsősorban a szakma elsajátítása miatt jöttem vissza Torontóból, 2004-ben. Guminár Tamás hegedűkészítő lett a mesterem, az ő műhelyében sikerült elsajátítanom a szakma fortélyait. 2009 óta önállóan dolgozom saját műhelyemben, ahol évente több hangszer születik a kezeim alatt.

rap: Jársz koncertekre itthon? Kik a kedvenc zenészeid?

FTM: Sok zenész barátom van. Minden zenei műfaj jöhet, a lényeg, hogy jó zene legyen. Nagyon szeretem a dzsesszt és a népzenét. De természetesen klasszikust is hallgatok; emlékezetesek számomra azok a koncertek, amit tavaly Banda Ádám, tavalyelőtt pedig Baráti Kristóf adott meghívásunkra a szalonon.

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”