rés a présen

Mai szemmel „antik” szellem

Faragó-Thököly Márton hegedűkészítő

  • rés a présen
  • 2016. március 18.

Zene

rés a présen: Miért választottad szakmának a hegedűkészítést?

Faragó-Thököly Márton: A fa és a hangszerek iránti szeretet motivált és motivál ma is. Nem családi hagyomány nálunk, de nekem megtetszett. Ehhez a szakmához a legfontosabb a türelem, a tisztelet és az odaadás. Alázattal kell hozzáállni a fához; meg kell bíznunk benne, hiszen nem tudhatjuk, milyen hibákkal találkozunk majd munka közben az anyagban. Egy igazi hegedűkészítő magát is beledolgozza a hegedűbe.

rap: Mit érdemes tudnunk a magyar hegedűkészítés történetéről ahhoz, hogy kedvünk legyen megnézni a kiállításotokat a Fonóban?

FTM: A háború előtt világhírű volt a magyar hegedűkészítés. Az aranykorát olyan mesterek fémjelzik, mint Nemessányi Sámuel. Szerencsére mára ismét elérhető ez a minőség itthon, azoktól a mesterektől, akik e mai szemmel „antik” szellemben dolgoznak. Egy igazán minőségi hangszer minimum 2-3 hónap alatt készül el. Idén 5. alkalommal rendezzük meg a Fonóban a Wine&Violin Hegedűkészítők Szalonját, hogy megismertethessük a szakmánkat a zenészekkel és a zenekedvelőkkel. Ez nagyon jó alkalom arra, hogy az érdeklődők találkozhassanak a készítőkkel, kézbe foghassák, kipróbálhassák az egyedi hangszereket, és később választani tudjanak, melyik illik leg­inkább játékstílusukhoz, egyéniségükhöz. Jó lenne, ha minél több zenét tanuló fiatal is tudná, hogy amikor szüksége van jó minőségű hangszerre, azt itthoni készítőtől is be tudja szerezni.

rap: Egész programsorozatot szervezett a Fonó a kiállítás köré. Mik a főbb elemei?

FTM: A Fonó Szalon sorozat többéves hagyomány, ezek azok a februári esték, amikor egy-egy kiemelt koncert mellett van alkalom és idő egy-egy témában jobban elmerülni. Idén, a programsorozat első hétvégéjén, február 19-én a népzene és a vonósmuzsika lesz a középpontban; Dresch Mihály és Csoóri Sándor lesznek a vendégeink, akik a zenekaraikkal is fellépnek. Másnap, február 20-ára Fekete Kovács Kornélt, valamint Kézdy Luca és Szendőfi Péter duóját hívtuk meg, ez tehát a dzsesszes, kortárs, kísérletezős muzsikáról fog szólni. Február 27–28-án pedig a Wine&Violin Hegedűkészítők Szalonjának a hangszerkiállítása foglalja el a házat. Szombaton délután négykor nyílik, és nyitva lesz legalább éjjel 11-ig. Közben este héttől fellép a világhírű vonósnégyes, a Keller Quartet, akik a koncert első részében Bartók és Ligeti műveit, majd Schubert d-moll vonósnégyesét játsszák. Vasárnap délután négykor a Hodinka Vonósnégyes hangversenyére várjuk a közönséget. Ők megszólaltatják a hangszereinket is. A vasárnapi egész napi program ingyenes. Lesznek borász meghívottak: az első hétvégén a Zelna Pincészet tart borkóstolót, a második hétvégén pedig a Csetvei Pincészet.

rap: Kiknek a hegedűi lesznek láthatók?

FTM: Idén 12 kiállító lesz, kettővel több, mint tavaly. 11 hegedű- és vonóshangszer-készítő, meg egy mester, aki kifejezetten vonókat készít. A hangszerek nagy része erre a kiállításra készül. A hegedű mellett helyet kap a brácsa meg a cselló is. Adonyi Iván, Bárdi Szabolcs, Etzler Bernd, Ficsor Gergely, Gollob Balázs, Guminár Tamás, Holló Bence, Kemény Zsombor, Lakatos László, Popara Nikola, Székely Márton munkái és az én hegedűim lesznek láthatók, kipróbálhatók.

rap: Mikor és miért költöztél vissza Kanadából?

FTM: Elsősorban a szakma elsajátítása miatt jöttem vissza Torontóból, 2004-ben. Guminár Tamás hegedűkészítő lett a mesterem, az ő műhelyében sikerült elsajátítanom a szakma fortélyait. 2009 óta önállóan dolgozom saját műhelyemben, ahol évente több hangszer születik a kezeim alatt.

rap: Jársz koncertekre itthon? Kik a kedvenc zenészeid?

FTM: Sok zenész barátom van. Minden zenei műfaj jöhet, a lényeg, hogy jó zene legyen. Nagyon szeretem a dzsesszt és a népzenét. De természetesen klasszikust is hallgatok; emlékezetesek számomra azok a koncertek, amit tavaly Banda Ádám, tavalyelőtt pedig Baráti Kristóf adott meghívásunkra a szalonon.

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Kende Tamás írása az uniós magyar vétók margójára.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.

„Ötven százalék!”

Évek óta 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és ha nem jön érdemi változás, 2023 januárjára ötszörös lesz a különbség az orvosok és a szakdolgozók bére között. A MESZK javaslatcsomagot küldött az államtitkárságnak, és bízik a párbeszédben, a mielőbbi béremelésben.

Nagykapu

Aj Vej-vej következetesen és mindenáron, minden megnyilatkozásával, ideértve a műalkotásait is, az emberi szabadságról, mint alapvető jogról beszél. Nála nincs kiskapu és mellékzönge: az üzenet a kezdetek óta ugyanaz. A kifejezési formák változtak, azok is szervesen egymásból építkezve.