mi a kotta?

Hideg kezek, fürge ujjak

  • mi a kotta
  • 2016. március 18.

Zene

„Francine szőke volt, szőke és vidám, ami nem közönséges dolog. Huszadik évéig nem ismerte a szerelmet, de valami bizonytalan előérzet, amely közeli halálát éreztette vele, azt tanácsolta neki, hogy ne késsék tovább, ha meg akarja ismerni. Találkozott Jacques-kal és szerette. A viszonyuk hat hónapig tartott. Egymáséi lettek tavasszal, elváltak ősszel. Francine mellbeteg volt; tudta és barátja, Jacques is tudta; két héttel azután, hogy összeadta magát a fiatal leánnyal, megtudta egy barátjától, aki orvos volt.

– Elköltözik a sárga levelekkel, szólt az orvos.

Francine meghallotta ezt a nyilatkozatot és észrevette, hogy mennyire kétségbe ejti barátját.

– Mit nekünk a sárga levelek, szólt mosolyba tükröztetve egész szerelmét; mit nekünk az ősz, most nyár van és a levelek zöldek; használjuk ki az időt, barátom…” Ha ez az édesbús történet ismerősnek tűnne Giacomo Puccini Bohéméletéből, az korántsem a véletlen műve, elvégre az idézet Henry Murger alapművéből való: a fázós kezeivel karmantyúra vágyakozó Francine az operában szépen beleolvadt Mimi alakjába. A meghatódást több mint egy évszázada szavatoló Puccini-mű péntektől új rendezésben lesz látható az Erkelben: az 1937 óta futó klasszikus, Nádasdy Kálmán és Oláh Gusztáv nevei által hitelesített produkció mellé ekkor ugyanis Damiano Michieletto Salzburgból ismerős színrevitele is odakerül majd a repertoárra (február 19., hét óra). A karmester Kovács János, Mimi pedig a szép Sáfár Orsolya lesz.

A héten tovább zajlik majd a kilencvenesztendős Kurtág György köszöntése. Csütörtök este például a Kocsis Zoli kottásfüzete című program várja az ünneplő közönséget: az időközben élő klasszikussá cseperedett zongorista-karmesterrel, valamint beszélgetőtársával, Wilheim Andrással (BMC, február 18., fél nyolc). Az ünnepségsorozat e heti másik legendás zongoristája Pierre-Laurent Aimard lesz, aki pénteken a Concerto Budapest, a vezénylő Keller András, továbbá az elektronikáért felelős ifjabb Kurtág György társaságában lép majd a Zeneakadémia pódiumára (február 19., fél nyolc).

Természetesen más vendégeket is üdvözölhetünk még az elkövetkező napokban, így mindjárt pénteken magát az orgona Koopmanját: Ton Koopmant, aki Bach, Buxtehude és egy harmadik B betűs komponista, a világtalan Pablo Bruna műveit játssza majd (Nemzeti Hangversenyterem, február 19., fél nyolc). Jönnek aztán a bécsi énekes fiúk, vagyis a Wiener Sängerknaben dalosai, hogy eladják Bella Italia fantáziacímű népszerű összeállításukat (Zeneakadémia, február 21., öt óra). De aki a legfontosabb: a Les Musiciens du Louvre együttesével Pestre látogat a nagyszerű, sőt elragadó svéd mezzoszoprán, Anne Sofie von Otter (Zeneakadémia, február 24., fél nyolc). A két barokk barát, Händel és Telemann vokális és hangszeres művei sorjáznak majd a programon, s amíg a Bohéméletben egy zajos papagáj megmérgezéséről esik szó, addig e koncerten egy művészileg képzett hamburgi kanárit fog elbúcsúztatni a jajongó Otter asszony, hiszen elénekli majd Telemann nevezetes Kanári-kantátáját is.

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Önkénytörvény

Jön a Szuverenitásvédelmi Hivatal, és rábök bárkire vagy bármire, újságra, szervezetre, vállalkozásra, aki vagy ami 1.) „külföldről finanszírozott”, és olyan tevékenységet végez, amely 2. a) alkalmas a „közélet befolyásolására” és 2. b) az alaptörvény öt, a tervezetben megjelölt bekezdésében megfogalmazott értékét „sérti, negatív színben tünteti fel, vagy az azok elleni fellépést támogatja”.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

„Erdélyi magyarként ideje elszakadni attól a hagy­mázas úttól, amelyen Magyarország masírozik”

A román elnökválasztás második fordulójában sikerült fordítania a függetlenként indult Nicuşor Dannak az első fordulóban az élen végzett szélsőjobboldali George Simionnal szemben. Az elképesztő fordításról, a kiugró részvételi arányról és Orbán Viktor zavarórepüléséről is beszélgettünk Eckstein-Kovács Péter egykori kisebbségügyi miniszterrel.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.