mi a kotta?

Hideg kezek, fürge ujjak

  • mi a kotta
  • 2016. március 18.

Zene

„Francine szőke volt, szőke és vidám, ami nem közönséges dolog. Huszadik évéig nem ismerte a szerelmet, de valami bizonytalan előérzet, amely közeli halálát éreztette vele, azt tanácsolta neki, hogy ne késsék tovább, ha meg akarja ismerni. Találkozott Jacques-kal és szerette. A viszonyuk hat hónapig tartott. Egymáséi lettek tavasszal, elváltak ősszel. Francine mellbeteg volt; tudta és barátja, Jacques is tudta; két héttel azután, hogy összeadta magát a fiatal leánnyal, megtudta egy barátjától, aki orvos volt.

– Elköltözik a sárga levelekkel, szólt az orvos.

Francine meghallotta ezt a nyilatkozatot és észrevette, hogy mennyire kétségbe ejti barátját.

– Mit nekünk a sárga levelek, szólt mosolyba tükröztetve egész szerelmét; mit nekünk az ősz, most nyár van és a levelek zöldek; használjuk ki az időt, barátom…” Ha ez az édesbús történet ismerősnek tűnne Giacomo Puccini Bohéméletéből, az korántsem a véletlen műve, elvégre az idézet Henry Murger alapművéből való: a fázós kezeivel karmantyúra vágyakozó Francine az operában szépen beleolvadt Mimi alakjába. A meghatódást több mint egy évszázada szavatoló Puccini-mű péntektől új rendezésben lesz látható az Erkelben: az 1937 óta futó klasszikus, Nádasdy Kálmán és Oláh Gusztáv nevei által hitelesített produkció mellé ekkor ugyanis Damiano Michieletto Salzburgból ismerős színrevitele is odakerül majd a repertoárra (február 19., hét óra). A karmester Kovács János, Mimi pedig a szép Sáfár Orsolya lesz.

A héten tovább zajlik majd a kilencvenesztendős Kurtág György köszöntése. Csütörtök este például a Kocsis Zoli kottásfüzete című program várja az ünneplő közönséget: az időközben élő klasszikussá cseperedett zongorista-karmesterrel, valamint beszélgetőtársával, Wilheim Andrással (BMC, február 18., fél nyolc). Az ünnepségsorozat e heti másik legendás zongoristája Pierre-Laurent Aimard lesz, aki pénteken a Concerto Budapest, a vezénylő Keller András, továbbá az elektronikáért felelős ifjabb Kurtág György társaságában lép majd a Zeneakadémia pódiumára (február 19., fél nyolc).

Természetesen más vendégeket is üdvözölhetünk még az elkövetkező napokban, így mindjárt pénteken magát az orgona Koopmanját: Ton Koopmant, aki Bach, Buxtehude és egy harmadik B betűs komponista, a világtalan Pablo Bruna műveit játssza majd (Nemzeti Hangversenyterem, február 19., fél nyolc). Jönnek aztán a bécsi énekes fiúk, vagyis a Wiener Sängerknaben dalosai, hogy eladják Bella Italia fantáziacímű népszerű összeállításukat (Zeneakadémia, február 21., öt óra). De aki a legfontosabb: a Les Musiciens du Louvre együttesével Pestre látogat a nagyszerű, sőt elragadó svéd mezzoszoprán, Anne Sofie von Otter (Zeneakadémia, február 24., fél nyolc). A két barokk barát, Händel és Telemann vokális és hangszeres művei sorjáznak majd a programon, s amíg a Bohéméletben egy zajos papagáj megmérgezéséről esik szó, addig e koncerten egy művészileg képzett hamburgi kanárit fog elbúcsúztatni a jajongó Otter asszony, hiszen elénekli majd Telemann nevezetes Kanári-kantátáját is.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.