mi a kotta?

Hideg kezek, fürge ujjak

  • mi a kotta
  • 2016. március 18.

Zene

„Francine szőke volt, szőke és vidám, ami nem közönséges dolog. Huszadik évéig nem ismerte a szerelmet, de valami bizonytalan előérzet, amely közeli halálát éreztette vele, azt tanácsolta neki, hogy ne késsék tovább, ha meg akarja ismerni. Találkozott Jacques-kal és szerette. A viszonyuk hat hónapig tartott. Egymáséi lettek tavasszal, elváltak ősszel. Francine mellbeteg volt; tudta és barátja, Jacques is tudta; két héttel azután, hogy összeadta magát a fiatal leánnyal, megtudta egy barátjától, aki orvos volt.

– Elköltözik a sárga levelekkel, szólt az orvos.

Francine meghallotta ezt a nyilatkozatot és észrevette, hogy mennyire kétségbe ejti barátját.

– Mit nekünk a sárga levelek, szólt mosolyba tükröztetve egész szerelmét; mit nekünk az ősz, most nyár van és a levelek zöldek; használjuk ki az időt, barátom…” Ha ez az édesbús történet ismerősnek tűnne Giacomo Puccini Bohéméletéből, az korántsem a véletlen műve, elvégre az idézet Henry Murger alapművéből való: a fázós kezeivel karmantyúra vágyakozó Francine az operában szépen beleolvadt Mimi alakjába. A meghatódást több mint egy évszázada szavatoló Puccini-mű péntektől új rendezésben lesz látható az Erkelben: az 1937 óta futó klasszikus, Nádasdy Kálmán és Oláh Gusztáv nevei által hitelesített produkció mellé ekkor ugyanis Damiano Michieletto Salzburgból ismerős színrevitele is odakerül majd a repertoárra (február 19., hét óra). A karmester Kovács János, Mimi pedig a szép Sáfár Orsolya lesz.

A héten tovább zajlik majd a kilencvenesztendős Kurtág György köszöntése. Csütörtök este például a Kocsis Zoli kottásfüzete című program várja az ünneplő közönséget: az időközben élő klasszikussá cseperedett zongorista-karmesterrel, valamint beszélgetőtársával, Wilheim Andrással (BMC, február 18., fél nyolc). Az ünnepségsorozat e heti másik legendás zongoristája Pierre-Laurent Aimard lesz, aki pénteken a Concerto Budapest, a vezénylő Keller András, továbbá az elektronikáért felelős ifjabb Kurtág György társaságában lép majd a Zeneakadémia pódiumára (február 19., fél nyolc).

Természetesen más vendégeket is üdvözölhetünk még az elkövetkező napokban, így mindjárt pénteken magát az orgona Koopmanját: Ton Koopmant, aki Bach, Buxtehude és egy harmadik B betűs komponista, a világtalan Pablo Bruna műveit játssza majd (Nemzeti Hangversenyterem, február 19., fél nyolc). Jönnek aztán a bécsi énekes fiúk, vagyis a Wiener Sängerknaben dalosai, hogy eladják Bella Italia fantáziacímű népszerű összeállításukat (Zeneakadémia, február 21., öt óra). De aki a legfontosabb: a Les Musiciens du Louvre együttesével Pestre látogat a nagyszerű, sőt elragadó svéd mezzoszoprán, Anne Sofie von Otter (Zeneakadémia, február 24., fél nyolc). A két barokk barát, Händel és Telemann vokális és hangszeres művei sorjáznak majd a programon, s amíg a Bohéméletben egy zajos papagáj megmérgezéséről esik szó, addig e koncerten egy művészileg képzett hamburgi kanárit fog elbúcsúztatni a jajongó Otter asszony, hiszen elénekli majd Telemann nevezetes Kanári-kantátáját is.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.