Koncert

Mark Lanegan

  • - greff -
  • 2015. március 26.

Zene

Lanegant és zenekarát a színpadon fél tucat kék és vörös lámpa világítja meg, vagy inkább tartja mindvégig sűrű félhomályban; a zenészek arcát csak akkor látni, ha valaki a telefonja vakujával feléjük villant. A színpad közepét uraló Lanegan sötét hegyként tornyosul a hajót repedésig megtöltő közönsége elé, amelyhez egyetlen szót sem szól a kilencven végigjátszott perc során. A metakommunikáció kiiktatása a koncert nyitányánál, amikor csak ő és a gitárosa van jelen, hogy kettesben eljátsszanak néhány komor és emelkedett, ízig-vérig amerikai posztcountry/pszeudoblues tételt, képes hozzátenni az összhatáshoz, később azonban, a zenei textúra színesedésével már inkább kétlépésnyi távolságot teremt a dalok és a befogadók között, mely utóbbiak lelkesedése így is végig töretlen, csak sosem éri el azt a tetőpontot, amelyre az első percekben még szemlátomást valós esély mutatkozott.

Egyébiránt a zenekar igen jó formában van. Mark Lanegan dalainak egységesen borongós a hangulata, stiláris szempontból viszont elég nagy ugrások vannak a számok között, ezeket a kanyarokat pedig a mostani zenészei jobban veszik, mint azok, akikkel két évvel ezelőtt lépett fel ugyanitt. Különösen sok múlik Jeff Fiedler gitároson, aki a Quiver Syndrome izmos akkordjait (és a refrén stonesos vokálját) vagy a One Way Street whiskeyben megforgatott hangjait éppúgy hibátlanul hozza, mint azokat a dark wave-es lebegéseket, amelyekre az új lemez, a Phantom Radio dalai épülnek. Utóbbiak az effektekkel finoman megbolondított gitározás miatt magabiztosan életre kelnek a színpadon még akkor is, ha elektronikusabb alapokkal különlegesebbek lehetnének – talán majd a következő körben. A legforróbb hullámok mégis a Greg Dulli által írt Deepest Shade közben érik el a közönséget, amikor az énekes a szomorú szerelmi balladák műfajában két-három mondattal eljut Nick Cave szintjéig, majd a refrén közben magabiztosan elindul onnan egyenesen fölfelé.

A38 hajó, február 23.

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Kende Tamás írása az uniós magyar vétók margójára.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.

„Ötven százalék!”

Évek óta 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és ha nem jön érdemi változás, 2023 januárjára ötszörös lesz a különbség az orvosok és a szakdolgozók bére között. A MESZK javaslatcsomagot küldött az államtitkárságnak, és bízik a párbeszédben, a mielőbbi béremelésben.

Nagykapu

Aj Vej-vej következetesen és mindenáron, minden megnyilatkozásával, ideértve a műalkotásait is, az emberi szabadságról, mint alapvető jogról beszél. Nála nincs kiskapu és mellékzönge: az üzenet a kezdetek óta ugyanaz. A kifejezési formák változtak, azok is szervesen egymásból építkezve.