Megérint a múzsa – Jane Birkin az A38-on

Zene

Kicsit furának tűnt több évtizedes francia sanzonokat hallgatni az A38 hajó leginkább pogózáshoz szokott gyomrában, és a zsúfolásig megtelt jármű (az utolsó emberek lényegében már a folyosóról nézték a műsort) helyett talán jobb lett volna egy ülős koncert a Müpában, de persze így is nagyjából megfelelőek voltak a kulisszák Jane Birkin első magyarországi koncertjéhez. Mint ismeretes, az angol-francia színész- és énekesnő Serge Gainsbourg múzsája volt jó régen, és most – egyrészt évfordulós, másrészt karitatív okokból – a züllött, ám zseniális dalszerző által komponált slágerekre épített egy komplett turnéprogramot.

A színpadon négy japán zenész kísérte a hatvanöt éves Birkint, akik közül nem egy simán az unokája lehetne: egy zongorista, egy dobos, egy trombitás és egy hegedűs hölgy – utóbbi még egy vicces, Yoko Onó-s duettet is bevállalt a még mindig remek formában lévő Lady Jane-nel. A hangszerelés enyhén dzsesszes ízt adott a sanzonoknak, ami nem lett volna baj – az már inkább, hogy a hangszeres részek inkább profin, mintsem izgalmasan egészítették ki a főhősnő nem túl erős, de annál karakteresebb énekhangját. A dalok természetesen franciául hangzottak el, az átvezető szövegek viszont angolul, és ezekből megtudtuk, hogy hülyeség lenne Gainsbourg dalait angolul énekelni a sok lefordíthatatlan szójáték és rejtett utalás miatt, és ez talán arra a körülbelül öt éve kiadott tribute-albumra is vonatkozott, amin nívós előadók (többek között a Portishead, Jarvis Cocker és a Kills) fürödtek be az angol nyelvű átiratokkal.

 


Fotó: Somay Márk - http://kellegyfotos.com

 

A közvetlen közelség miatt igazán intim hangulatúra sikeredett ez a zeneileg főleg a hatvanas évek végéről/hetvenes évek elejéről merítő koncert, melynek csúcspontjaként a lenyűgöző személyiségű énekesnő még a közönség közé is bemerészkedett, a koncert végén pedig akinek csak lehetett, köszönetet mondott. Az előző napi kormánypárti békemenetnek szánt dicsérete egyesekből természetesen éljenzést, másokból brummogást váltott ki – ezzel együtt nehéz lett volna kellemesebb programot elképzelni vasárnap estére. Valamikor (ha már erről a családról van szó) Charlotte Gainsbourg-t is szívesen látnánk ugyanitt.

A38 hajó, január 22.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.