Meghalt a Bon Jovi egyik alapítója

  • MTI/narancs.hu
  • 2022. június 6.

Zene

Egyelőre nem tudni a halál okát. 

Hetvenéves korában vasárnap meghalt Alec John Such egykori basszusgitáros, a Bon Jovi legendás amerikai rockzenekar egyik alapítója - jelentette be az együttes hétfőn.

 Such 1983 és 1994 között játszott az együttesben, amikor olyan slágereket adtak ki, mint a You Give Love a Bad Name, a Livin' on a Prayer és a Bad Medicine - írta a BBC hírportálja. Suchnak tulajdonítotják, hogy összehozta a zenekart, és úgy emlékeztek rá, mint egy kedves barátra, aki "vad és élettel teli" volt.

Arról, hogy hogyan és hol halt meg, nem közöltek részleteket.

"Alec szerves része volt a zenekar megalakulásának. Hogy őszinte legyek, rajta keresztül találtunk egymásra.." - írta a Twitteren Jon Bon Jovi énekes-dalszerző.

 

Such 1951. november 14-én született New Yorkban, és ismert alakja lett a New Jersey-i zenei színtérnek, ahol a zenekar megalakult - írta az AP amerikai hírügynökség. Eredetileg a The Message nevű zenekarban játszott.

A Sayreville-i Hunka Bunka Ballroom menedzsereként ő hívta meg Jon Bon Jovi & The Wild Ones együttest, mielőtt maga is csatlakozott volna a zenekarhoz.

Idősebb volt zenekari társainál, ahogy azt évekkel később a The Asbury Park Press című lapnak adott interjújában megjegyezte.

"A lemezcég nem mondott igazat a koromról. Harmincegy éves voltam, amikor beléptem. Jó tíz évvel idősebb, mint a zenekar többi tagja. A nővérem végül nagyon dühös lett, mert az újságok az idősebb nővéremként írtak róla, pedig valójában fiatalabb volt nálam" - mondta. A korkülönbség volt az oka annak, hogy végül kilépett - tette hozzá.

"Amikor 43 éves voltam, kezdtem kiégni. Úgy éreztem, hogy ez munka, és én nem akartam dolgozni. Azért álltam be egy zenekarba, mert nem akartam dolgozni".

Hugh John McDonald lépett a helyébe, de később rövid időre újra csatlakozott a zenekarhoz, amikor 2018-ban bekerültek a rock and roll hírességeinek csarnokába.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.