Meghalt a Bon Jovi egyik alapítója

  • MTI/narancs.hu
  • 2022. június 6.

Zene

Egyelőre nem tudni a halál okát. 

Hetvenéves korában vasárnap meghalt Alec John Such egykori basszusgitáros, a Bon Jovi legendás amerikai rockzenekar egyik alapítója - jelentette be az együttes hétfőn.

 Such 1983 és 1994 között játszott az együttesben, amikor olyan slágereket adtak ki, mint a You Give Love a Bad Name, a Livin' on a Prayer és a Bad Medicine - írta a BBC hírportálja. Suchnak tulajdonítotják, hogy összehozta a zenekart, és úgy emlékeztek rá, mint egy kedves barátra, aki "vad és élettel teli" volt.

Arról, hogy hogyan és hol halt meg, nem közöltek részleteket.

"Alec szerves része volt a zenekar megalakulásának. Hogy őszinte legyek, rajta keresztül találtunk egymásra.." - írta a Twitteren Jon Bon Jovi énekes-dalszerző.

 

Such 1951. november 14-én született New Yorkban, és ismert alakja lett a New Jersey-i zenei színtérnek, ahol a zenekar megalakult - írta az AP amerikai hírügynökség. Eredetileg a The Message nevű zenekarban játszott.

A Sayreville-i Hunka Bunka Ballroom menedzsereként ő hívta meg Jon Bon Jovi & The Wild Ones együttest, mielőtt maga is csatlakozott volna a zenekarhoz.

Idősebb volt zenekari társainál, ahogy azt évekkel később a The Asbury Park Press című lapnak adott interjújában megjegyezte.

"A lemezcég nem mondott igazat a koromról. Harmincegy éves voltam, amikor beléptem. Jó tíz évvel idősebb, mint a zenekar többi tagja. A nővérem végül nagyon dühös lett, mert az újságok az idősebb nővéremként írtak róla, pedig valójában fiatalabb volt nálam" - mondta. A korkülönbség volt az oka annak, hogy végül kilépett - tette hozzá.

"Amikor 43 éves voltam, kezdtem kiégni. Úgy éreztem, hogy ez munka, és én nem akartam dolgozni. Azért álltam be egy zenekarba, mert nem akartam dolgozni".

Hugh John McDonald lépett a helyébe, de később rövid időre újra csatlakozott a zenekarhoz, amikor 2018-ban bekerültek a rock and roll hírességeinek csarnokába.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.