Méla magány - Steve Buscemi: Facér Jimmy (film)

Zene

Furcsa szerzetekből láthattunk már egyet-kettőt lekászálódni arról a buszról, melyen a mi Jimmynk is zötykölődik.

Furcsa szerzetekből láthattunk már egyet-kettőt lekászálódni arról a buszról, melyen a mi Jimmynk is zötykölődik. A járat távolsági, s jól olvasható rajta a megkülönböztető jelzés: Vigyázat, életunt kisegzisztenciákat szállítok! Ezen a semmi közepe felé tartó viszonylaton megfordult már az úgynevezett független filmesek teljes utazóközönsége (a függetlenségi nyilatkozatokat a biztonságos utazás érdekében kéretik a kalaptartón elhelyezni!), s eddig is csak a szerencsén múlott, hogy a szervezett csoportok még nem fedezték fel maguknak a kisvárosi nihil fotogén szépségeit. Mivel az unásig ismert városképhez a főutcát szegélyező üdítőautomaták és neondíszes talponállók ugyanúgy hozzátartoznak, mint Steve Buscemi lovas szobra, az ismerős díszletben jártas színész joggal formálhatott igényt saját lúzereposzai megrendezésére. A Facér Jimmy az egykori brooklyni tűzoltó immár második rendezői mélyfúrása ezen a vidéken, s arról már a Bárbajnokok jóvoltából meggyőződhettünk, hogy Buscemi nagyon érzi ezt a vasúti sínektől a lakókocsisorig terjedő világot. Ebbe a földszintes miliőbe, pontosabban a karácsonyi égőkkel beborított családi fészekbe tér vissza Jimmyje is, vélhetően azért, hogy néhány évnyi New York-i kutyasétáltatás és sikertelen írói szárnypróbálgatás után szülői felügyelet alatt omoljon össze. Bár a körülmények igencsak kedvezőek - a jeges, téli szelek és a kibírhatatlan szülői gondoskodás egyenként is erős érvek a konyhakésbe dőlés mellett -, a tervezett összeomlásprojekt mégsem akar összejönni: huszonéves hősünk addig-addig bénázik, míg az önsorsrontásban ugyancsak élen járó idősebb testvérnek jut a padlófogás elsősége. Minthogy második befutóként már az összeomlás sem tűnik olyan vonzónak, jobb híján marad az életben maradás nem túl szívderítő programja, melyet idővel Liv Tyler tesz elviselhetőbbé. Az ápolónőnek beöltöztetett Tyler lankái és domborulatai természetesen sehogyan sem illeszkednek Buscemi direkt "parasztosra" vett tájképébe, e szolid, a férfifantáziának tett engedmény miatt azonban akár hálásak is lehetünk a népszerű vágyképekben utazó rendezőnek. Arra viszont már jóval nehezebb mentséget találni, hogy Buscemi, bár - mint említettük - nagyon vágja a vesztesek súlytalan lötyögését, gyakorlatilag ugyanazt a mutatványt játszatja el az embereivel újra meg újra a film első percétől az utolsóig. A poén Jarmuschtól való, de ez a kisebbik baj (a kritikusi szigortól függ, hogy utánérzést vagy főhajtást emlegetünk ilyenkor), a nagyobbik viszont az, hogy ezúttal sehogyan sem akar működni. A rezzenéstelen arc, amellyel Jarmusch bohócai merő együttérzésből egymást sértegetik, Buscemi figuráin sehogyan sem áll, márpedig erre az egyetlen pofára épül a Facér Jimmy egész kísérlete. Mindezek fényében akárhogy is magyarázzuk kedvenc színészünk bizonyítványát, a végére mégiscsak oda kell kilyukadnunk, hogy Buscemi filmje dilettáns munka: szimpatikus bukás, melyért csakis elismerés illetheti a résztvevőket.

A Budapest Film bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.