Méla magány - Steve Buscemi: Facér Jimmy (film)

Zene

Furcsa szerzetekből láthattunk már egyet-kettőt lekászálódni arról a buszról, melyen a mi Jimmynk is zötykölődik.

Furcsa szerzetekből láthattunk már egyet-kettőt lekászálódni arról a buszról, melyen a mi Jimmynk is zötykölődik. A járat távolsági, s jól olvasható rajta a megkülönböztető jelzés: Vigyázat, életunt kisegzisztenciákat szállítok! Ezen a semmi közepe felé tartó viszonylaton megfordult már az úgynevezett független filmesek teljes utazóközönsége (a függetlenségi nyilatkozatokat a biztonságos utazás érdekében kéretik a kalaptartón elhelyezni!), s eddig is csak a szerencsén múlott, hogy a szervezett csoportok még nem fedezték fel maguknak a kisvárosi nihil fotogén szépségeit. Mivel az unásig ismert városképhez a főutcát szegélyező üdítőautomaták és neondíszes talponállók ugyanúgy hozzátartoznak, mint Steve Buscemi lovas szobra, az ismerős díszletben jártas színész joggal formálhatott igényt saját lúzereposzai megrendezésére. A Facér Jimmy az egykori brooklyni tűzoltó immár második rendezői mélyfúrása ezen a vidéken, s arról már a Bárbajnokok jóvoltából meggyőződhettünk, hogy Buscemi nagyon érzi ezt a vasúti sínektől a lakókocsisorig terjedő világot. Ebbe a földszintes miliőbe, pontosabban a karácsonyi égőkkel beborított családi fészekbe tér vissza Jimmyje is, vélhetően azért, hogy néhány évnyi New York-i kutyasétáltatás és sikertelen írói szárnypróbálgatás után szülői felügyelet alatt omoljon össze. Bár a körülmények igencsak kedvezőek - a jeges, téli szelek és a kibírhatatlan szülői gondoskodás egyenként is erős érvek a konyhakésbe dőlés mellett -, a tervezett összeomlásprojekt mégsem akar összejönni: huszonéves hősünk addig-addig bénázik, míg az önsorsrontásban ugyancsak élen járó idősebb testvérnek jut a padlófogás elsősége. Minthogy második befutóként már az összeomlás sem tűnik olyan vonzónak, jobb híján marad az életben maradás nem túl szívderítő programja, melyet idővel Liv Tyler tesz elviselhetőbbé. Az ápolónőnek beöltöztetett Tyler lankái és domborulatai természetesen sehogyan sem illeszkednek Buscemi direkt "parasztosra" vett tájképébe, e szolid, a férfifantáziának tett engedmény miatt azonban akár hálásak is lehetünk a népszerű vágyképekben utazó rendezőnek. Arra viszont már jóval nehezebb mentséget találni, hogy Buscemi, bár - mint említettük - nagyon vágja a vesztesek súlytalan lötyögését, gyakorlatilag ugyanazt a mutatványt játszatja el az embereivel újra meg újra a film első percétől az utolsóig. A poén Jarmuschtól való, de ez a kisebbik baj (a kritikusi szigortól függ, hogy utánérzést vagy főhajtást emlegetünk ilyenkor), a nagyobbik viszont az, hogy ezúttal sehogyan sem akar működni. A rezzenéstelen arc, amellyel Jarmusch bohócai merő együttérzésből egymást sértegetik, Buscemi figuráin sehogyan sem áll, márpedig erre az egyetlen pofára épül a Facér Jimmy egész kísérlete. Mindezek fényében akárhogy is magyarázzuk kedvenc színészünk bizonyítványát, a végére mégiscsak oda kell kilyukadnunk, hogy Buscemi filmje dilettáns munka: szimpatikus bukás, melyért csakis elismerés illetheti a résztvevőket.

A Budapest Film bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.