mi a kotta?

Hajnali féreg dugába megyek

  • mi a kotta
  • 2013. július 6.

Zene

"Szokatlan és különös témát találtam, ez lesz a legzseniálisabb művem. Olyan operát komponálok, amely egészen könnyed és népszerű, nem igényel sem hőstenort, sem súlyos drámai szopránt, így színrevitele aligha okoz majd problémát." Ezekkel a szavakkal harangozta be kiadójának Richard Wagner A nürnbergi mesterdalnokok alkotói munkálatait, s habár többségi szavazással éppenséggel aligha lehetne a megszületett végeredményt, Wagner leghosszabb operáját "könnyed"-nek nyilvánítanunk, s persze a színrevitel problémátlanságára is rácáfolhatna egynémely személyes emlékünk, azért a nagy alkotó a saját mércéi szerint helytálló módon lőtte be majdani dalműve főbb paramétereit.

Wagner egyetlen (kis)polgári s ráadásul vígoperája ugyanis okkal pályázhat a leginkább szerethető Wagner-mű címére, függetlenül időtartamától, valamint szereplői és közreműködői apparátusának méreteitől. A nürnbergi mesterdalnokok, középpontjában a pályafutása során 4275 mesterdalt, 208 színpadi művet vagy 1700 mesét, 7 dialógust, számtalan zsoltárt, szerelmi és katonadalt, farsangi játékot és példázatot megalkotó suszterpoétával, Hans Sachsszal végre a Budapesti Wagner-napok programjára is elérkezik az idei sorozat nyitónapján (Nemzeti Hangversenyterem, június 8., négy óra). Ezzel a bemutatóval teljessé válik majd a 2006-ban megkezdett Wagner-ciklus: a Hollandit megelőző korai operák kivételével az összes művet elvezényelte és egyszersmind életre hívta számunkra a Budapesti Wagner-napok megteremtője, Fischer Ádám. A Mesterdalnokok produkciója a kialakult hagyományoknak és a fesztivál rangjának megfelelően újra a nemzetközi első osztályból hozza elénk az énekes színészek elitjét. Így aztán a cipész és hozzá poéta ("Schumacher und Poet dazu") Hans Sachs szerepét James Rutherford, a Nürnbergbe keveredő, költői tehetségű frank lovagot, Walthert Klaus Florian Vogt, míg az örökkön gáncsoskodó és sületlen versenydalával a fenti címben megidézett Beckmessert a Capriccio után Pestre visszatérő Bo Skovhus (képünkön) énekli-alakítja majd. A Budapesti Wagner-napok bicentenáriumi s ilyesformán különösen gazdag programjából a Lohengrin előadása esik még az esedékes hét végére: ezúttal újdonságképpen Vajda Gergely vezényletével, s ugyancsak jeles hazai és külföldi operaművészek főszereplésével (Nemzeti Hangversenyterem, június 9., négy óra).

A hét vége egyebekben is erősnek ígérkezik, hiszen a Csaba Péter által igazított MÁV Szimfonikus Zenekar mindjárt kétszer lejátssza majd Mahler Negyedikjét, valamint a számunkra szégyenszemre tökéletesen ismeretlen Schneider nevű komponista Csellóversenyének magyarországi bemutatóját, ez utóbbi szólójában Fenyő Lászlóval (Olasz Kultúrintézet, június 7., hét óra; június 8., tizenegy óra). Vasárnap azután az Erdődy Kamarazenekar XX. századi és kortárs zenei programja vezérli lépteinket a Budapest Music Center felé, ahol a koncert két szélső pontját Weiner Leó 1938-as 2. divertimentója és Orbán György 2012-es Udvari táncok című kompozíciója képviseli majd (június 9., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.