mi a kotta?

Hajnali féreg dugába megyek

  • mi a kotta
  • 2013. július 6.

Zene

"Szokatlan és különös témát találtam, ez lesz a legzseniálisabb művem. Olyan operát komponálok, amely egészen könnyed és népszerű, nem igényel sem hőstenort, sem súlyos drámai szopránt, így színrevitele aligha okoz majd problémát." Ezekkel a szavakkal harangozta be kiadójának Richard Wagner A nürnbergi mesterdalnokok alkotói munkálatait, s habár többségi szavazással éppenséggel aligha lehetne a megszületett végeredményt, Wagner leghosszabb operáját "könnyed"-nek nyilvánítanunk, s persze a színrevitel problémátlanságára is rácáfolhatna egynémely személyes emlékünk, azért a nagy alkotó a saját mércéi szerint helytálló módon lőtte be majdani dalműve főbb paramétereit.

Wagner egyetlen (kis)polgári s ráadásul vígoperája ugyanis okkal pályázhat a leginkább szerethető Wagner-mű címére, függetlenül időtartamától, valamint szereplői és közreműködői apparátusának méreteitől. A nürnbergi mesterdalnokok, középpontjában a pályafutása során 4275 mesterdalt, 208 színpadi művet vagy 1700 mesét, 7 dialógust, számtalan zsoltárt, szerelmi és katonadalt, farsangi játékot és példázatot megalkotó suszterpoétával, Hans Sachsszal végre a Budapesti Wagner-napok programjára is elérkezik az idei sorozat nyitónapján (Nemzeti Hangversenyterem, június 8., négy óra). Ezzel a bemutatóval teljessé válik majd a 2006-ban megkezdett Wagner-ciklus: a Hollandit megelőző korai operák kivételével az összes művet elvezényelte és egyszersmind életre hívta számunkra a Budapesti Wagner-napok megteremtője, Fischer Ádám. A Mesterdalnokok produkciója a kialakult hagyományoknak és a fesztivál rangjának megfelelően újra a nemzetközi első osztályból hozza elénk az énekes színészek elitjét. Így aztán a cipész és hozzá poéta ("Schumacher und Poet dazu") Hans Sachs szerepét James Rutherford, a Nürnbergbe keveredő, költői tehetségű frank lovagot, Walthert Klaus Florian Vogt, míg az örökkön gáncsoskodó és sületlen versenydalával a fenti címben megidézett Beckmessert a Capriccio után Pestre visszatérő Bo Skovhus (képünkön) énekli-alakítja majd. A Budapesti Wagner-napok bicentenáriumi s ilyesformán különösen gazdag programjából a Lohengrin előadása esik még az esedékes hét végére: ezúttal újdonságképpen Vajda Gergely vezényletével, s ugyancsak jeles hazai és külföldi operaművészek főszereplésével (Nemzeti Hangversenyterem, június 9., négy óra).

A hét vége egyebekben is erősnek ígérkezik, hiszen a Csaba Péter által igazított MÁV Szimfonikus Zenekar mindjárt kétszer lejátssza majd Mahler Negyedikjét, valamint a számunkra szégyenszemre tökéletesen ismeretlen Schneider nevű komponista Csellóversenyének magyarországi bemutatóját, ez utóbbi szólójában Fenyő Lászlóval (Olasz Kultúrintézet, június 7., hét óra; június 8., tizenegy óra). Vasárnap azután az Erdődy Kamarazenekar XX. századi és kortárs zenei programja vezérli lépteinket a Budapest Music Center felé, ahol a koncert két szélső pontját Weiner Leó 1938-as 2. divertimentója és Orbán György 2012-es Udvari táncok című kompozíciója képviseli majd (június 9., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.