mi a kotta?

Léhaság, aranyifjú, kéjenc

  • mi a kotta
  • 2015. február 17.

Zene

„A szenvedés felől sosem tévedtek ők,

a Régi Mesterek: milyen remekül

ismerték emberi rangját; hogy zajlik le, amíg más épp táplálkozik, vagy ablakot nyit, vagy éppen unottan jár egyedül…”

A múlt századi nagy angolszász költő, Wystan Hugh Auden kezdte így egyik leghíresebb versét (Musée des Beaux Arts – Jékely Zoltán fordításában), amelyben a Bruegel-festmények világa idéződik az olvasó elé. A költemény 1938-ból való, s Auden egy évtizeddel később egy másik, ugyancsak képzőművészeti ihletésű alkotás társszerzőjévé lett – Igor Stravinsky oldalán. William Hogarth híres festmény- és metszetsorozata, a The Rake’s Progress ihlette meg ugyanis 1947-ben Stravinskyt, aki kongeniális librettistára talált az általa addig nem is ismert nyakigláb költő személyében. Első találkozásukra utóbb így emlékezett vissza a komponista:

„Éjszaka érkezett egy kis bőrönddel és egy nagy tehénbőr szőnyeggel, egy argentin barátom nekem szánt ajándékával. Feleségem aggódott, hogy egyetlen fölösleges ágyunk, egy kerevet nem lesz elég hosszú a számára, de amint megpillantottuk ezt a nagy, szőke intellektuális vérebet az ajtónk előtt (egy órával később már tudtuk, hogy igen kedves és szeretetre méltó, bár túlontúl intellektuális vérebbel van dolgunk), ráébredtünk, hogy nem aggódtunk eléggé. Úgy aludt, hogy a teste a kereveten volt, lába pedig, takaróval befedve, könyvekkel megtámasztva, egy közeli széken, mint egy valamivel humánusabb és józanabb Prokrusztész áldozata.”

Az opera, amely oly sokféle címfordításban bukkanhat az olvasó szeme elé, ezúttal A kéjenc útjaként érkezik el, illetve tér vissza az Operaház színpadára: az amerikai Erik Nielsen vezényletével, Anger Ferenc rendezésében, s Balczó Péterrel a „címszerepben” (január 18., hét óra).

Orosz zeneszerző angol nyelvű operája az Operaházban, angol zenekar orosz programja a Müpában. Pénteken ugyanis ott fog majd vendégszerepelni A Felvilágosodás Korának Zene­kara, mely historikus mintaalakulat ezen a koncertjén elhagyja szokott korszakát, hogy Muszorgszkijt és Csajkovszkijt játsszon, olyan autentikus muzsikustársakkal, mint a karmester Vladimir Jurowski meg a baritonként Borisz Godunov áriáit éneklő Szergej Lejferkusz (Nemzeti Hangversenyterem, január 16., fél nyolc). A hétvégén azután a Concerto Budapest Beethoven–Bruckner-hangversenyeire is orosz vendégművészek érkeznek: a dirigens Alexander Sladkovsky, valamint a 2012-es zürichi Anda Géza-zongoristaverseny győztese, a nevének zökkenőmentes kiejtésében a zenebaráttól átlagosan két nekifutást igénylő Varvara Nyepomnyascsaja (Zeneakadémia, január 17. és 18., fél nyolc).

S végezetül szerda este Budapesten lép fel a nagyszerű Philippe Herreweghe és vele a Collegium Vocale Gent, hogy közösen előadják Bach h-moll miséjét (Nemzeti Hangversenyterem, január 21., fél nyolc), ám mivel ők ezúttal még egy koncerten fellépnek majd nálunk, róluk legközelebb kiadósabban is lelkendezni fogunk e rovatban.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.