mi a kotta?

Léhaság, aranyifjú, kéjenc

  • mi a kotta
  • 2015. február 17.

Zene

„A szenvedés felől sosem tévedtek ők,

a Régi Mesterek: milyen remekül

ismerték emberi rangját; hogy zajlik le, amíg más épp táplálkozik, vagy ablakot nyit, vagy éppen unottan jár egyedül…”

A múlt századi nagy angolszász költő, Wystan Hugh Auden kezdte így egyik leghíresebb versét (Musée des Beaux Arts – Jékely Zoltán fordításában), amelyben a Bruegel-festmények világa idéződik az olvasó elé. A költemény 1938-ból való, s Auden egy évtizeddel később egy másik, ugyancsak képzőművészeti ihletésű alkotás társszerzőjévé lett – Igor Stravinsky oldalán. William Hogarth híres festmény- és metszetsorozata, a The Rake’s Progress ihlette meg ugyanis 1947-ben Stravinskyt, aki kongeniális librettistára talált az általa addig nem is ismert nyakigláb költő személyében. Első találkozásukra utóbb így emlékezett vissza a komponista:

„Éjszaka érkezett egy kis bőrönddel és egy nagy tehénbőr szőnyeggel, egy argentin barátom nekem szánt ajándékával. Feleségem aggódott, hogy egyetlen fölösleges ágyunk, egy kerevet nem lesz elég hosszú a számára, de amint megpillantottuk ezt a nagy, szőke intellektuális vérebet az ajtónk előtt (egy órával később már tudtuk, hogy igen kedves és szeretetre méltó, bár túlontúl intellektuális vérebbel van dolgunk), ráébredtünk, hogy nem aggódtunk eléggé. Úgy aludt, hogy a teste a kereveten volt, lába pedig, takaróval befedve, könyvekkel megtámasztva, egy közeli széken, mint egy valamivel humánusabb és józanabb Prokrusztész áldozata.”

Az opera, amely oly sokféle címfordításban bukkanhat az olvasó szeme elé, ezúttal A kéjenc útjaként érkezik el, illetve tér vissza az Operaház színpadára: az amerikai Erik Nielsen vezényletével, Anger Ferenc rendezésében, s Balczó Péterrel a „címszerepben” (január 18., hét óra).

Orosz zeneszerző angol nyelvű operája az Operaházban, angol zenekar orosz programja a Müpában. Pénteken ugyanis ott fog majd vendégszerepelni A Felvilágosodás Korának Zene­kara, mely historikus mintaalakulat ezen a koncertjén elhagyja szokott korszakát, hogy Muszorgszkijt és Csajkovszkijt játsszon, olyan autentikus muzsikustársakkal, mint a karmester Vladimir Jurowski meg a baritonként Borisz Godunov áriáit éneklő Szergej Lejferkusz (Nemzeti Hangversenyterem, január 16., fél nyolc). A hétvégén azután a Concerto Budapest Beethoven–Bruckner-hangversenyeire is orosz vendégművészek érkeznek: a dirigens Alexander Sladkovsky, valamint a 2012-es zürichi Anda Géza-zongoristaverseny győztese, a nevének zökkenőmentes kiejtésében a zenebaráttól átlagosan két nekifutást igénylő Varvara Nyepomnyascsaja (Zeneakadémia, január 17. és 18., fél nyolc).

S végezetül szerda este Budapesten lép fel a nagyszerű Philippe Herreweghe és vele a Collegium Vocale Gent, hogy közösen előadják Bach h-moll miséjét (Nemzeti Hangversenyterem, január 21., fél nyolc), ám mivel ők ezúttal még egy koncerten fellépnek majd nálunk, róluk legközelebb kiadósabban is lelkendezni fogunk e rovatban.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.