mi a kotta?

Léhaság, aranyifjú, kéjenc

  • mi a kotta
  • 2015. február 17.

Zene

„A szenvedés felől sosem tévedtek ők,

a Régi Mesterek: milyen remekül

ismerték emberi rangját; hogy zajlik le, amíg más épp táplálkozik, vagy ablakot nyit, vagy éppen unottan jár egyedül…”

A múlt századi nagy angolszász költő, Wystan Hugh Auden kezdte így egyik leghíresebb versét (Musée des Beaux Arts – Jékely Zoltán fordításában), amelyben a Bruegel-festmények világa idéződik az olvasó elé. A költemény 1938-ból való, s Auden egy évtizeddel később egy másik, ugyancsak képzőművészeti ihletésű alkotás társszerzőjévé lett – Igor Stravinsky oldalán. William Hogarth híres festmény- és metszetsorozata, a The Rake’s Progress ihlette meg ugyanis 1947-ben Stravinskyt, aki kongeniális librettistára talált az általa addig nem is ismert nyakigláb költő személyében. Első találkozásukra utóbb így emlékezett vissza a komponista:

„Éjszaka érkezett egy kis bőrönddel és egy nagy tehénbőr szőnyeggel, egy argentin barátom nekem szánt ajándékával. Feleségem aggódott, hogy egyetlen fölösleges ágyunk, egy kerevet nem lesz elég hosszú a számára, de amint megpillantottuk ezt a nagy, szőke intellektuális vérebet az ajtónk előtt (egy órával később már tudtuk, hogy igen kedves és szeretetre méltó, bár túlontúl intellektuális vérebbel van dolgunk), ráébredtünk, hogy nem aggódtunk eléggé. Úgy aludt, hogy a teste a kereveten volt, lába pedig, takaróval befedve, könyvekkel megtámasztva, egy közeli széken, mint egy valamivel humánusabb és józanabb Prokrusztész áldozata.”

Az opera, amely oly sokféle címfordításban bukkanhat az olvasó szeme elé, ezúttal A kéjenc útjaként érkezik el, illetve tér vissza az Operaház színpadára: az amerikai Erik Nielsen vezényletével, Anger Ferenc rendezésében, s Balczó Péterrel a „címszerepben” (január 18., hét óra).

Orosz zeneszerző angol nyelvű operája az Operaházban, angol zenekar orosz programja a Müpában. Pénteken ugyanis ott fog majd vendégszerepelni A Felvilágosodás Korának Zene­kara, mely historikus mintaalakulat ezen a koncertjén elhagyja szokott korszakát, hogy Muszorgszkijt és Csajkovszkijt játsszon, olyan autentikus muzsikustársakkal, mint a karmester Vladimir Jurowski meg a baritonként Borisz Godunov áriáit éneklő Szergej Lejferkusz (Nemzeti Hangversenyterem, január 16., fél nyolc). A hétvégén azután a Concerto Budapest Beethoven–Bruckner-hangversenyeire is orosz vendégművészek érkeznek: a dirigens Alexander Sladkovsky, valamint a 2012-es zürichi Anda Géza-zongoristaverseny győztese, a nevének zökkenőmentes kiejtésében a zenebaráttól átlagosan két nekifutást igénylő Varvara Nyepomnyascsaja (Zeneakadémia, január 17. és 18., fél nyolc).

S végezetül szerda este Budapesten lép fel a nagyszerű Philippe Herreweghe és vele a Collegium Vocale Gent, hogy közösen előadják Bach h-moll miséjét (Nemzeti Hangversenyterem, január 21., fél nyolc), ám mivel ők ezúttal még egy koncerten fellépnek majd nálunk, róluk legközelebb kiadósabban is lelkendezni fogunk e rovatban.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.