DVD

ROSSINI: ORY GRÓFJA

  • - káté -
  • 2015. február 17.

Zene

ROSSINI ORY GRÓFJA című operáját ötven évvel ezelőtt adták az Erkel Színházban (játszi kedélyű produkció volt, Gardelli vezényelte), úgyhogy a hazai érdeklődők többsége, Hamlettal szólva, úgy üdvözölheti ezt a 2011 szilveszterén a zürichi operaházban készült felvételt, mint idegent szokás. Annál több örömben lesz részük.

A kifogyhatatlan invenciójú mester francia nyelvű, utolsó előtti színpadi műve önmagában is elég csúfondáros és csiklandós, s az előadók ezt még megfejelik jó néhány vokális és teátrális sziporkával.

A darab cselekménye nem túl bonyolult, a szoknyabolond címszereplő kedvenc időtöltése, hogy ál­ruhában nők közelébe férkőzik, mialatt a férfiak nagy része a Szentföldet védi a muzulmán hadak ellen. A felkészült és igen kapós rendező páros – Moshe Leiser és Patrice Caurier – a cselekményt átrakta a múlt század ötvenes-hatvanas éveibe. Nem tudni ugyan, pontosan mely háborúból jönnek az opera végén francia trikolórral fogadott, többnyire sebesült kripli hadfiak (talán Indokínából), de ez sem képtelenebb annál, mint hogy a vándor remetének álcázott Ory lakókocsijából meglehetősen ziláltan, utánuk dobott alsóneművel lépnek ki seregestül a lelki tanácsadáson átesett helybeli nők. Vagy hogy pontosan tizennégy, apácának álcázott korhely kvártélyozza be magát az ostromlott Adèle grófné kizárólag nők vezette háztartásába, közelebbről abba a polgári szalonba, amely az eredeti kastélyt helyettesíti. Mit számít, ha remekül működik, és ha Adèle grófnőt Cecilia Bartoli alakítja, aki itt – azon kívül, hogy hangvirtuóz – pompás jellemkomika is. Partnereként a szintén sztár Javier Camarena csillogtatja tenorjának igencsak igénybe vett felső regiszterét és komédiázó hajlamát. Mi kell még?
A partitúra legújabb kiadása nyomán újratöltött zenekari hangzás, historikus hangszereken, Muhai Tang vezényletével. Pompás szórakozás.

DECCA, Universal, 2014

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.