DVD

ROSSINI: ORY GRÓFJA

  • - káté -
  • 2015. február 17.

Zene

ROSSINI ORY GRÓFJA című operáját ötven évvel ezelőtt adták az Erkel Színházban (játszi kedélyű produkció volt, Gardelli vezényelte), úgyhogy a hazai érdeklődők többsége, Hamlettal szólva, úgy üdvözölheti ezt a 2011 szilveszterén a zürichi operaházban készült felvételt, mint idegent szokás. Annál több örömben lesz részük.

A kifogyhatatlan invenciójú mester francia nyelvű, utolsó előtti színpadi műve önmagában is elég csúfondáros és csiklandós, s az előadók ezt még megfejelik jó néhány vokális és teátrális sziporkával.

A darab cselekménye nem túl bonyolult, a szoknyabolond címszereplő kedvenc időtöltése, hogy ál­ruhában nők közelébe férkőzik, mialatt a férfiak nagy része a Szentföldet védi a muzulmán hadak ellen. A felkészült és igen kapós rendező páros – Moshe Leiser és Patrice Caurier – a cselekményt átrakta a múlt század ötvenes-hatvanas éveibe. Nem tudni ugyan, pontosan mely háborúból jönnek az opera végén francia trikolórral fogadott, többnyire sebesült kripli hadfiak (talán Indokínából), de ez sem képtelenebb annál, mint hogy a vándor remetének álcázott Ory lakókocsijából meglehetősen ziláltan, utánuk dobott alsóneművel lépnek ki seregestül a lelki tanácsadáson átesett helybeli nők. Vagy hogy pontosan tizennégy, apácának álcázott korhely kvártélyozza be magát az ostromlott Adèle grófné kizárólag nők vezette háztartásába, közelebbről abba a polgári szalonba, amely az eredeti kastélyt helyettesíti. Mit számít, ha remekül működik, és ha Adèle grófnőt Cecilia Bartoli alakítja, aki itt – azon kívül, hogy hangvirtuóz – pompás jellemkomika is. Partnereként a szintén sztár Javier Camarena csillogtatja tenorjának igencsak igénybe vett felső regiszterét és komédiázó hajlamát. Mi kell még?
A partitúra legújabb kiadása nyomán újratöltött zenekari hangzás, historikus hangszereken, Muhai Tang vezényletével. Pompás szórakozás.

DECCA, Universal, 2014

Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”