Lemez

Milky Highway: Space Twist

  • - minek -
  • 2019. július 27.

Zene

A Korai Öröm-formációk, illetve a Kösz Vitya zenekarok dobosának, Csányi Viktornak és az Óperentzia billentyűsének, Domokos Tibornak tisztán elektronikus projektje egy olyan utazás, amelynek során a gépi tánczene elsősorban pszichedelikus, révülős oldalának utóbbi néhány évtizedét idézik meg. Már a lemez címe sejteti a 6 számos digitális album alaphangulatát. A Tienkung című nyitószám gazdag textúrájával, jól odapakolt szintitémáival, feszes, breakbeat-szerű ütemeivel, gyomorba markoló basszusaival ragadja meg a befogadó figyelmét, miközben egy pillanatra sem veszíti el tánczenei jellegét, de az Astronaut Love elektrós felütése, a kora kilencvenes éveket idéző hangszínei, csúcsra járatott hangspirálja, a simogató melódiákat ellenpontozó savas bugyborgás már tényleg az űrbe repít. Akad itt oldott középtempós, majdnem meditatív, de azért határozott menetelős tempójú szerzemény, a Galactrick, illetve kissé szigorúbbra vett, de a fináléra sokat olvadó-enyhülő, erősebben perkusszív darab is, az Ice Planet. Közben minden zenei témán, textúrán és taktuson észrevenni, hogy műgonddal és jó érzékkel adagolják a hozzávalókat, majd építenek belőlük olyan darabokat, amelyek fokozatosan fedik fel, bontják ki magukat. A Moondog című zárószám már felütésében is afféle kikacsintás a kortárs skandináv neodiszkó felé, persze némi dubos csavarral, ami egyben azt is jelzi, hogy az üdítő sokféleség sem hiányzik a Milky Highway repertoárjából.

OM Mantra Records, 2019

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.