Interjú

„Minden pillanat számít…”

Oleh Psziuk rapper

  • Schranez Rebeka
  • 2022. június 22.

Zene

A 2019 óta működő ukrán formációt, a Kalush Orchestrát az idei Eurovíziós Dalfesztivál óta ismeri a világ: Stefania című dalukban a rap keveredik az ukrán népzenével. A csapat alapító-frontembere a hiphopról és a háborúról, a Szőnyegemberről és győztes daluk új értelmezéseiről is mesélt. Elmondta azt is, hogy mi lett az eurovíziós trófeájukkal.

Magyar Narancs: Hogyan indult a Kalush Orchestra története?

Oleh Psziuk: Annak idején Eminem hatására kezdtem rappelni, a Kalush-t (akkor még nem volt „orchestra”) három éve alapítottam. Azért lett szülővárosom, a nyugat-ukrajnai Kalus a csapat névadója, mert fontosnak tartottam megmutatni, honnan jövök. Az első szövegeimet az itteni nyelvjárás és szleng felhasználásával írtam. Ehhez jött pár évvel később az ukrán népzene: a Kalush Orchestra 2021-ben alakult meg, immár azzal a céllal, hogy a lassan feledésbe merülő régi dallamvilágot népszerűsítsük modern zenei elemek felhasználásával. Többgenerációnyi mélységbe próbálunk leásni, és az így felszínre hozott elemeket kortárs zenei betétekkel, rappel, hangszereléssel értelmezzük újra.

MN: Kikkel?

OP: Mellettem négy zenész és egy táncos, MC KylymMen, a „Szőnyegember” van a csapatban. Mindenki profi muzsikus, az egyikük, Ihor Didecsuk például több mint harminc hangszeren játszik. Ráadásul tagja volt a Go_A nevű együttesnek is, amely tavaly képviselte Ukrajnát az Eurovíziós Dalfesztiválon. A többiek is ismert figurák: olyan népszerű tévéműsorokban szerepeltek, mint a The Voice vagy a Ukraine’s Got Talent. Mai füllel is könnyen befogadható „kombinációt” akartunk létrehozni, és egyúttal bizonyítani azt is, hogy az ukrán népzenei elemek a mai napig életképesek. Hisszük, hogy az ukrán zenének megvan a helye a világpiacon.

MN: Noha ti is elég extrém jelmezekben léptek fel, a legfurcsább alak a táncosotok.

OP: MC KylymMent azért hívjuk Szőnyegembernek, mert szőnyegnek öltözik. Az arcát és a testét különböző textildarabok borítják, olyan így, mint egy háromdimenziós szőnyeg.

MN: Miért?

OP: A szőnyegnek kiemelkedő szerepe van az ukrán kultúrában, igazi nemzeti sajátosság. Még tíz-tizenöt évvel ezelőtt is minden házban voltak szőnyegek, a padlón, a falakon is. De a mostani fiatalok már szégyenkeznek emiatt, és inkább hamis Gucci cuccokat hordanak, hogy menőnek tűnjenek. Mi viszont azt gondoljuk, hogy fel kell vállalnunk a kultú­ránk sajátosságait. És talán a fiatalok ezt tőlünk előbb elfogadják, mint a nagyszüleiktől.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Elszáll az Orion

„A témáról eddig még nem született átfogó kiállítás, amely ennyire komplex módon mutatná be a két háború közötti, metropolisszá nőtt Budapest világát” – olvasható a Magyar Nemzeti Galéria beharangozójában, ami alapján az intézmény nyári tárlata éppúgy lehet két­élű nosztalgiával átszőtt szemfényvesztés, mint az urbanizáció kelléktárának tételes feldolgozása történelmi tanulságokkal.

Zuhanástörténetek

„A Felfelé zuhanásban Kadarkai Endre a magyar popkulturális ikonok történeteit járja körül, akiknek életútja valamilyen tragikus fordulat kapcsán mélyzuhanást vett” – halljuk a nemrégiben indult riportsorozat bevezetőjében. Ígéretes felütés, de rejt magában rizikót. Rögtön a kérdés: mit is jelent egyáltalán az, hogy valaki „magyar popkulturális ikon”?

Élet, nagyság

Rengeteg kraft, nyitottság és bátorság van a szakmában, még a bérletrendszerben működő vidéki kő bábszínházakban is. Ám az erős mezőnyben is kiemelkedő volt a Free­szfe két előadása a Magyarországi Bábszínházak 15. Találkozóján, a nyolcéves kortól ajánlott A halhatatlanságra vágyó királyfi és a leginkább felnőtteknek, esetleg középiskolásoknak szánt Mundstock úr.

Az akasztott ember égő háza

Magyarországon a katolikus papság minden évben, Szent Miklós napján felszenteli a pálinkát. Magyarországon a miniszterelnök úgy akar újabb szavazókat felcsípni, hogy pálinkázós fotókat publikál magáról. A pálinka hungarikum, a hungarikum meg valamiféle pecsét, mely azt hivatott garantálni, hogy az illető produktum a földi javak legkiválóbbika, amelyet csak nekünk teremtett nagy jókedviben a szent atyaúristen.

Lendületből

Vasárnap több mint 50 településen pótolták a veszélyhelyzet miatt elmaradt időközi önkormányzati választásokat. Összesen 74 különböző választást tartottak, számos helyen ugyanis párhuzamosan lehetett voksolni polgármesterjelöltekre és egyéni képviselőjelöltekre. A választások többsége pártpolitikai szempontból érdektelen volt, mert csak független jelöltek indultak. Ahol viszont versenybe szálltak a pártok, ott elég egyértelmű kép rajzolódott ki az ellenzék folytatódó vesszőfutásáról és a Fidesz egyre nyomasztóbb fölényéről.

Jogfosztás után

Az amerikai legfelsőbb bíróság döntésével egyik napról a másikra illegálissá vált az abortusz jó néhány tagállamban, rövidesen pedig akár az államok felében lehet tiltott vagy erősen korlátozott ez a jog. Sokan attól félnek, hogy ez csak a kezdet: az eddig a tagállami jogköröket hangsúlyozó abortuszellenesek immár országos tiltást szeretnének, miközben más jogok is veszélybe kerülhetnek.

Együtt egymás ellen

Egy időben tartják 2024-ben az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat, ami tovább bonyolítja az ellenzék helyzetét. Vannak olyan polgármesterek, akik szerint minthogy eddig is nehezített pályán mozogtak, ezt a helyzetet is kezelni lehet majd.

„Még nem látott várost”

Ha egyszerre tartják az EP- és az önkormányzati választásokat, az ellenzéknek nyár végére ennek megfelelő választási stratégiát kell kidolgoznia. Csárdi Antal LMP-s képviselővel beszélgettünk még a fővárosi terek államosításáról, a költségvetésről, az extraprofitadóról és Hadházy Ákosról is.