egotrip

Vajda Gergely: Zene hetilapra

Micsoda stílus ez, kérem?

Egotrip

Heinrich Heine, Friedrich Hegel, Niccolò Paganini és IV. Frigyes Vilmos porosz király koncertre mennek. Ez nem egy vicc. Mind a négyen ott voltak a szerencsések között (több százan nem jutottak be), akik 1829. március 11-én meghallgathatták a csodagyerekből eddigre csodaifjúvá vált Felix Mendelssohn-Bartholdy szervezte, zongorázta és vezényelte Máté-passió előadást.

A ma sokak által Johann Sebastian Bach fő művének tartott, 1727-ben Lipcsében bemutatott passió a komponista 1750-es halálát követően 1829-ig nem hangzott el nyilvánosan. Mendelssohn 1823-ban, mindössze 14 évesen valószínűleg a nagymamájától, Bella Solomontól kapta karácsonyra a darab kézzel írott kottáját. Szűk öt és fél évvel később a mű majdnem felét kihúzva, 158 tagú kórus élén, a zongora mellől dirigálta a híressé vált bemutatót. Hiába a ma ismert barokk előadói praxis teljes hiánya, a régizene-mozgalom ezt az eseményt tekinti saját kiindulópontjának. A mítosz, miszerint Mendelssohn ekkor fedezte fel újra a világ számára Johann Sebastian Bach művészetét, legfeljebb a nagyszabású oratorikus művek tekintetében volt igaz. Elsősorban billentyűs darabjai professzionális zenészek (például Haydn, Mozart, Beethoven), valamint középosztálybeli entellektüelek körében Bach halála után is ismertek maradtak, igaz, ezek sem voltak részei a koncertrepertoárnak. Mendelssohn viszont bizonyosan felfedezte a német kultúrafogyasztó polgárság számára a saját történelmét. A kor nemzeti önmeghatározásra való törekvésébe tökéletesen illeszkedett a romantikus stílusban előadott nagy német zene, amely nem csak Bach-reneszánszt indított el, de a mai napig meghatározó a szimfonikus zenekari hangzás és repertoár kialakításában. 1829. március 11-én kezdődött tehát az a művészi gyakorlat, amely a mindennapi koncertélet tárgyának elmúlt korok zenéjét és azok interpretációját választja a kortárs (értsd: az adott korban élő és alkotó) zeneszerzők legfrissebb termése helyett.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.