„Mint egy dízelmotor”

Kilián Zoltán zenész

rés a présen: Mikor alakult a Korai Electric?

Kilián Zoltán: Az idén 35 éves és évi maximum háromszor még mindig koncertező Korai Örömből először 2015 körül a Korai Trancemission formáció alakult meg, amellyel visszatértünk az instrumentális gyökerekhez. Ahhoz a zenéhez, amelyet a Korai Öröm megalakulásának első négy évében játszottunk. 2017-ben jelent meg vinyllemezünk. A Trancemission utolsó időszakában, 2019 körül indult el a Korai Electric, nagyjából ugyanazokkal a tagokkal, de azzal a különbséggel, hogy a gitár nem kapott akkora szerepet, majd el is hagytuk. Plusz Csányi Viktor már nem hagyományos dobfelszerelésen játszik, mert vett egy Jomox dobgépet és egy szintit, és ezeket kezeli. Ezzel a formációval 2020-ban adtuk ki az első vinylt. Jelenlegi felállásunk a következő: Csányi Viktor dobgép, szinti, Kiss János doromb és khöömei torokének, Moór Péter szintetizátor, végül jómagam, a basszusgitáros. Időnként beugranak a régi tagok is helyettesíteni vagy jammelni, mint Borosi Gábor alias Kibu és Domokos Tibi.

rap: Hogyan készülnek a számok?

KZ: Pontosan úgy, mint régen. Együtt improvizálunk, aztán, ami jól sikerül, abból állandó dolog lesz. Szeretjük a monotonitást, ami a pszichedelikus zene sajátossága. Bizonyos dallamok és ritmusok ismétlődnek, aztán továbbfejlődnek attól függően, hogy emlékszünk-e rá, vagy sem. Itt bárki bármikor mellé üt, azzal semmi baj. A dobnak és a basszusgitárnak kell pontosnak lennie, hogy az alap meglegyen, és lehessen rá építeni. Viktorral mi olyanok vagyunk, mint egy dízelmotor, ahogy ezt egy szlovák barátunk meg­jegyezte.

rap: Milyen a koncertek közönsége?

KZ: Korai Örömre a 40 pluszosok, az Electricre a 17 és 30 közötti korosztály jár. Nem vagyunk nagyon múltba révedősek. Ami bennünk van, azt mindig is kiadtuk, kiadjuk magunkból, attól függetlenül, hogy éppen melyik variációban és kinek játszunk.