mi a kotta?

A narancs szerelmese

  • mi a kotta
  • 2025. március 12.

Zene

Komolyzenei programajánló a 2025/11. hétre

„Már majdnem öt éve, hogy befejeztem az utolsó kompozíciómat, és ebben az időszakban át kellett formálnom magam zeneszerzőből hallgatóvá. Az ürességet, amit ez bennem hagyott, semmi sem tölthette be, de sikerült együtt élnem vele, elsősorban Beethoven zenéjének köszönhetően” – írta Igor Stravinsky a halálhoz közel, az 1971-ben megjelent beszélgetőkönyve előszavában. Mert bármilyen gonoszságokat is mondott olykor Vivaldiról, és bármily szórakoztatóan maliciózus is volt saját kor- és versenytársaival szemben, a bonni kollégáról csupa szépet mondott. Csak azt sajnálta, hogy nincs olyan jó írókája, mint az ekkortájt a sikerlistákat ostromló Pablo Casalsnak. „De hálás vagyok, hogy hallgathatom és szerethetem más emberek zenéjét olyan módokon, amikre nem volt lehetőségem, amikor még a sajátomat komponáltam.”

Két Beethoven-szimfónia, a Hatodik és a Hetedik csendül fel a MÁV Szimfonikus Zenekar koncertjén, az egyik madárcsicsergős, a másik, amelyet Wagner „a tánc apoteózisának” nevezett, féktelen ünnepélyre csábít. A heves interpretációiról ismert Takács-Nagy Gábor vezényel (Zeneakadémia, március 14., hét óra).

Ünnepel Budapest egyik koncerthelyszíne is, de ne kisebbítse érdemeiket, hogy húsz év egy koncertterem életében inkább csak a kezdet része. A Müpa grandiózus hangversennyel vár, amelyen a Nemzeti Filharmonikus Zenekar lép színpadra, az est sztárja pedig az osztrák Rudolf Buchbinder lesz. Brahms B-dúr zongoraversenye 1881-ben éppen Budapesten debütált, most újra hallhatjuk, ahogy Dohnányi, Bartók és Liszt egy-egy remekművét is – utóbbitól Les Préludes szól Vashegyi György vezényletével (Müpa, március 14., hét óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.